Rituális edényekből itták a pueblók a kakaót
2009. február 6. 08:10 MTI, The New York Times
Szertartásos kakaófogyasztásra szolgáltak a pueblo indiánok különleges, henger alakú agyagedényei - véli egy amerikai kutató.
Patricia Crown, az Új-Mexikói Egyetem antropológusa sok éve foglalkozik a henger alakú agyagedények rejtélyével, amelyekre nagy számban bukkantak a pueblo indiánok Chaco Canyonban lévő egykori települése, a Pueblo Bonito romjai között. A pueblo indiánok faragott kövekből emelt magaslatokra, úgynevezett mesasokra építették lakóházaikat. Ezek általában kör alaprajzú, emeletes építmények voltak, a legfelső emelet kifelé fordított volt, míg a többi teraszszerűen kiugrott az épületből. A legalsó emelet, az úgynevezett estufa viszont félig a föld alatt helyezkedett el, ez szolgált lakószobául, és itt tartották a vallási szertartásaikat is. Az agyagedények semmilyen korábban ismert fazekas tárgyra nem hasonlítottak.
A kutatók némelyike úgy vélte, hogy a Chaco Canyon valamikor lakói állatbőrrel vonták be a henger alakú agyagedényeket, s dobként használták őket, mások szent tárgyaknak tartották. Patricia Crown viszont, aki kutatásairól az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) számol be, sokkal egyszerűbb magyarázatra lelt. Meggyőződése szerint a rejtélyes edényekben kakaót szolgáltak fel.
Az amerikai kutató megvizsgáltatott néhány cserépdarabot, amelyekre a Pueblo Bonito romjai között talált 200 ezer műtárgy között bukkant. A műtárgyak 1000 és 1125 közötti periódusból származnak, amikor az úgynevezett Chaco-kultúra a virágkorát élte. A cserépdarabokat folyadékkromtográf-tömegspektrométerrel analizálták, s teobromin-nyomokat, azaz a kakaónövény által termelt keserű alkaloida maradványait fedezték fel rajtuk. Ez az első bizonyíték arra nézve, hogy a kakaót Észak-Amerikában majd egy évezrede fogyasztották. Hogy hogyan jutottak a Chaco Canyon lakói a kakaóbabhoz csaknem kétezer kilométerre a legközelebbi kakaófától? Patricia Crown szerint Közép-Amerikában kiterjedt kereskedelem folyt.
Az antropológus szerint a henger alakú, gazdagon díszített agyagedényekből fogyasztották szertartásosan a kakaót a pazar lakomákon. A luxuscikknek számító ital elkészítéséhez a kakaóbabot megpörkölték, megdarálták, erjesztették, vízzel keverték össze, majd habosítás előtt ízesítették. Patricia Crown szerint a kakaóital kevesek kiváltsága volt, így nem meglepő, hogy fogyasztásának megadták a módját, és speciális serlegekben szolgálták fel. Az antropológus a továbbiakban azokat a "háztartási" eszközöket kívánja felkutatni, amelyeket a kakaóital elkészítése során használtak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap