Mágneses erőterek mentén rajzolták a Nazca-vonalakat

2009. február 4. 08:25 New Scientist

A Nazca-sivatag mélyén található, ősi, sivatagba karcolt hatalmas ábrák emberöltők óta tartják izgalomban a szakértőket. Egyesek szerint azokkal az isteneknek akartak üzenni, míg mások szerint egyfajta csillagászati megfigyeléseket rögzítenek. Egy új elemzés még ennél is tovább megy, eszerint a különleges alakzatok a spirituális zarándoklatok során szolgáltak útjelzőül.

Korábban

A hatalmas, geometriai ábrák, emberi alakok, növények és állatok formái Limától 400 kilométerre délre, egy sivatag mélyén találhatóak. Az ábrákat a kutatók szerint i.e. 400 és i.sz. 650 között alkották meg úgy, hogy a vöröses köveket kivágták a földből, és azáltal láthatóvá vált az alattuk lévő, világos homok.

Tomasz Gorka, a Müncheni Egyetem kutatója öt, Palpa városához közeli geoglifát elemzett: a szakemberek kézi szenzorokkal járták be az egyébként 60 hektáros területet, és elemezték a Föld geomágneses sugárzását. A trapezoidokban a bejárás során olyan vonalakat fedeztek fel, amelyeket a légifotókon sem lehet látni.

Ezek kapcsán az kiderült, hogy ezeket a többinél jóval erősebb mágneses erővonalakon alakították ki, és az ott található föld is jóval tömörebb mint máshol. Ez a szakértők szerint arra utal, hogy ott különleges szertartásokat folytathattak, és az emberek egy speciális útvonalat járhattak be ezen mágneses sávok mentén. Erre utal a környék régészeti leletanyaga is, hiszen itt több kerámiaedényt is találtak.