Megtalálták a karnaki templomegyüttes második kikötőjét
2009. január 28. 13:45 MTI
Az egyiptomi régészek felfedezték a karnaki templomegyüttes második kikötőjét, amelyet az ókorban a száraz évszakban használtak, ha ki akartak kötni a szentélyeknél.
Ez a felfedezés egy újabb bizonyítéka annak, hogy mekkora jelentőséggel bírt az óegyiptomiak vallási életében Karnak; más templomok ugyanis csupán egyetlen kikötővel rendelkeztek - nyilatkozta a feltárásokat irányító Manszur Boraik régész. "A karnaki templomegyütetes Amon-Ré, az egyik legfontosabb egyiptomi isten otthonául szolgált. Az ókori egyiptomiak hite szerint Ámon-Ré volt a teremtés, a termékenység és a Nap istene. Karnak fontosságának fényében megépítették a második kikötőhelyet, hogy a Nílus alacsony vízállásának idején is látogathassák a szentélyeket" - magyarázta az archeológus.
A móló egy 2,5 méterszer 5 méteres "peronhoz" csatlakozott. Ez lényegesen kisebb volt a karnaki templomegyüttes első számú kikötőjéhez képest, amely áradáskor, az áruk, az áldozati állatok és az építéshez használt kőtömbök kirakodására szolgált.
A karnaki templomkomplexum az ókori Egyiptom egyik leghíresebb épületegyüttese, a világ egyik legnagyobb ókori vallási helyszíne. Egyiptom látnivalói közül csak a gízai piramisok vonzanak több látogatót. Több mint száz hektáron terül el és három nagy, elkerített templomkörzetet, valamint több kisebb templomot foglal magába. A három templomkörzetből Ámon-Ré főistené a legnagyobb, ettől délre felesége, Mut temploma áll, mellyel kosfejű szfinxekkel szegélyezett felvonulási út köti össze, északra pedig Théba ősi istenének, Montu holdistennek a temploma található.
Az építkezés legalább 30 fáraó uralkodásához köthető, a Középbirodalomtól egészen a görög-római korig. Az ókorban Ipet szutnak ("kiválasztott hely") hívták, és Egyiptom újbirodalmi fővárosa, Théba mellett állt. Mai nevét al-Karnak faluról kapta, amely mellette található.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


művészet
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala
- Miért festette meg Michelangelo Isten hátsóját?
- Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában
- Vincent van Gogh ismeretlen őrangyala
- Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is
- A Mona Lisát ellopása tette igazán híressé
- A kalandos életű festő és zongorista: Gyertyánffy Berta
- 10 érdekesség a tetoválás történetéből
- Sebastião Salgadót a taposóaknák sem állították meg abban, hogy rögzítse a történelem fontos pillanatait
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34