Gyomorbaktérium segít a népvándorlási útvonalak felmérésében
2009. január 26. 09:02 MTI, Science Daily
Polinézia jelenlegi lakosainak ősei Tajvanról érkeztek ötezer évvel ezelőtt - derítették ki amerikai kutatók, akik az ősi migrációs útvonalakat gyomorbaktérium segítségével igyekeztek végigkövetni.
A berlini Max Planck Intézet munkatársai a Helicobacter pylori elnevezésű kórokozót vizsgálták a mai bennszülött népességnél. A baktérium, amely gyomorfekélyt és gyomorrákot okoz, kizárólag az emberi gyomorban tenyészik, így mindenhová "követi" gazdáját, bárhová veti is a sors. A baktérium egyébként gyorsabban mutálódik, mint az emberi DNS.
A Csendes-óceáni szigetvilág jelenkori népességének gyomrában tenyésző H. pylori összehasonlítása segített kideríteni, hogy mikor és honnan érkezhettek egykoron a bevándorlók. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Délkelet-Ázsiából két nagy hullámban történt a "kirajzás". A korábbi kutatások már valószínűsítették, hogy a Homo sapiens mintegy 60 ezer éve indult Afrikából, hogy a déli partok mentén haladva lassan benépesítse Ázsiát. Mintegy 30 ezer évvel később egy csoport Új-Guineába és Ausztráliába indult.
A kutatók, akik eredményeikről a Science tudományos magazin legutóbbi számában számoltak be, alátámasztották a régészeti leleteken és DNS-vizsgálatokon alapuló elméletet. A gasztroenterológusok eredményei szerint ötezer évvel ezelőtt következett a következő kirajzás, amikor a tajvani lakosság kezdte el benépesíteni a maláj szigetvilágot és a többi Csendes-óceáni szigetet.
A régészeti leletek tanúsága szerint ötezer évvel ezelőtt földművelő közösségek népesítették be Tajvant. A kutatók szerint kirajzó népességet nem annyira a felfedezők kíváncsisága, mint a gyarmatosítási szándék vezérelte, bár nem tudtak választ adni arra, hogy miért vállalkoztak ilyen hosszú vízi útra abban az időben, amikor az óegyiptomiak még csupán a tengerhajózás alapjaival ismerkedtek. "Mi űzhette el ezeket az embereket Tajvanról? Előfordulhat, hogy híján voltak a természeti erőforrásoknak" - vélekedett a kutatással kapcsolatban Rebecca Storey, a Houstoni Egyetem antropológusa.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


zsidóság
- Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
- Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
- Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap