Keleti birodalom költözött Londonba

Nagy Konstantin császár, aki 313-ban egy rendelettel államvallássá tette a kereszténységet, 330-ban újabb döntéssel kívánta nevét emlékezetessé tenni: a Boszporuszon, ahol évszázadokkal korábban létrejött Bizánc városa, megalapította Konstantinápolyt, azzal a szándékkal, hogy ez legyen az új Róma, a birodalom keleti fővárosa.

Több mint ezer évig Konstantinápoly volt a mediterrán térség kulturális központja, amelynek művészetében egybeolvadt a hellén és a római művészet és egy új irányzatot hozott létre - írta a Corriere della Sera című olasz lap a londoni kiállítás kapcsán. A tárlaton 340 műremek látható: ikonok, falfestmények, mozaikok, vallási tárgyak, kódexek. Köztük van a 6. századi Antiochiai Kehely, amely az Utolsó Vacsorát ábrázolja és sokáig a Szent Grálnak tartották, a Sínai-félszigeti Szent Katalin monostor arany ikonjai. Ez a legrégibb keresztény monostor, szent hely jellegének megőrzését még Mohamed is megparancsolta.

A látogatók gyönyörködhetnek a harbaville-i triptichonban - egy csodálatos elefántcsont domborműben, amelyet a bizánci udvar rendelt meg Duccio di Buoninsegnától, a sienai festőiskola vezetőjétől -, az aranyfüstölőkben, a míves zsoltároskönyvekben és a szentbeszéd-gyűjteményekben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás