2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Évtizedekig figyelte Norman Mailert az FBI

2009. január 5. 07:42 MTI

Az amerikai szövetségi nyomozó iroda (FBI) feloldotta Norman Mailer dossziéjának titkosságát, illetve annak 171 lapja közül 165-ét. A megmaradt hatot a gesztus ellenére továbbra is zárolták.

A nyilvánosságra került anyag szerint az író megfigyelése 1962-ben kezdődött. Az Esquire című lapban megjelent cikke irányította rá a szerv vezetőjének, J. Edgar Hoovernek a figyelmét. A cikkben Mailer többek között azzal gúnyolta ki Jacqueline Kennedy-t, hogy édeskés modora nem illik egy first ladyhez.

Hoover utasítására elkezdődött ellene az adatgyűjtés és állandó megfigyelés alatt tartották. Kikérdezték barátait, felbontották a postáját, fényképét körözték az informátorok között, rögzítették előadásainak szövegeit, néha még magukat a fia barátainak álcázva apjánál is érdeklődtek iránta. Veszedelmes ellenségként kezelték 15 éven keresztül, jóval Hoover 1972-ben bekövetkezett halála után is.

Az FBI főnöke az első jelentést már 1962-ben megkapta. Ebben egy informátortól kapott "bűnlajstromot" írtak le, többek között azt, hogy az író valahol azt állította: "a baloldalon áll" és az FBI-t olyan titkosrendőrségnek tartja, amelyet "meg kellene szüntetni". Az informátor arról is értesült, hogy Mailer 1953-ban kapott egy fogadásra szóló meghívást a New York-i lengyel konzulátusra. Ugyanebben a jelentésben idézték Louis Budenzt, a Daily Worker című munkáslap főszerkesztőjét, aki "rejtett kommunistának" nevezte az írót. Mindez elég volt ahhoz, hogy folytassák a megfigyelését. Hoover az író könyveiről is recenziókat íratott és álpostással ellenőriztette, hazatért-e valamelyik európai utazásáról.

Mailer írásaiban, beszédeiben tovább ostorozta Hoovert és embereit. Az FBI vezetőjét az ország "legrosszabb hírességének" nevezte. Egyéb "ellenséges tevékenységet" azonban nem folytatott és érdekes módon a titkosszolgálat sem jutott el soha odáig, hogy nyíltan felelősségre vonja. Ennek oka is kiderül a dossziéból: "Mivel az író bírálja az FBI-t, kihallgatása részünkről kellemetlen lenne".

A legnagyobb izgalom miatta 1973-ban tört ki, Marilyn Monroe-ról írt életrajzának megjelenése előtt, amikor kitudódott: az író átvette benne azt a hírt, mely szerint az FBI elkobozta azokat a telefontabulátorokat, amelyek bizonyítják: a színésznő halála előtt felhívta a Fehér Házat, amelynek ura akkor egyik szeretője, John F. Kennedy volt. "Mailer azt állítja, hogy az FBI-nak és a CIA-nek nyomós oka volt megöletni Monroe-t, hogy kényes helyzetbe hozza a Kennedy-családot" - olvasható a dossziéban. A FBI vezetői közbe akartak lépni: "Tanulmányoztuk, hogyan lehetne elérni, hogy ezek a vádak kikerüljenek a könyvből, végül azonban meggyőződtünk arról, hogy minden ilyen lépésünk csak növelné a reklámot, amelyet Mailer igyekszik a könyvének teremteni". Így a könyv az említett résszel együtt jelent meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár