Mivel teltek a középkori budai mészárosok mindennapjai?
2008. szeptember 25. 14:06
Budapest közép- és kora újkori története bővelkedik az izgalmas forrásokban, a közelmúltban indult sorozat ezeket kívánja az érdeklődő nagyközönséggel megismertetni. Az első kötet, amely a budai mészárosok középkori céhkönyvét és kiváltságleveleit adta ki, egy régóta készülődő vállalkozás eredményeként látott napvilágot.
A Budapest Főváros Levéltára és a Budapesti Történeti Múzeum egyedülálló forráskiadvány kivitelezésére vállalkozott: egy kötetben kaptak helyet a budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei. Az egyedülálló kútfők a Pesti Mészároscéh és a Budai Mészároscéh, illetve az 1872 utáni jogutóda, a Budapest I–III. Kerület és Vidékének Mészáros Ipartársulata iratanyagában maradtak fenn. A dokumentumok a középkori Budapest céhes életében engednek bepillantást. A mészárosok középkori céhkönyve a főváros céhpolgárságának későközépkori életére jelent unikális forrást, mivel számos adatot tartalmaz a mészárszékek működésére, rendkívül jelentősek a benne fellelhető névsorok.
A céhkönyv publikációját már az 1910-es derekán tervbe vették, ami az elgondolás szerint beleillett volna a Csánki Dezső által irányított, Budapest későközépkori okleveles emlékeinek a feltárást célzó gyűjtés sorába. 1931-ben látott napvilágot Borsody-Bevilaqua Béla feldolgozása, azonban munkája (A budai és pesti mészároscéhek ládáinak okiratai 1270–1872) még a korabeli tudományos színvonalat sem ütötte meg. A BFL munkatársa, Baraczka István az 1960-as években elkészítette a céhkönyv tudományos igényű átírását, de ennek kiadására végül nem került sor. A BFL és BTM munkatársai 2004-ben határoztak a munkálatok folytatásáról, ugyanakkor a céhkönyv mellett a kiváltságleveleket is publikálni akarták. A forrásszöveg „puszta” közlésén kívül átfogó tanulmányok is helyet kaptak a kötetben.
A tavaly elhunyt kiváló magyar középkorász, Kubinyi András posztumusz megjelent opusa a középkori budai mészároscéhet mutatja be. A források szerint Magyarországon a 14. század közepe táján alakultak, ugyanakkor a budai mészárosok 1481. évi privilégiuma IV. Béla egy bizonyos oklevelére hivatkozik. Elképzelhető, hogy az uralkodó rendezte a polgárok jogi helyzetét, de Kubinyi valószínűtlennek tartja, hogy a mészárosok már a 13. században céhet alkottak volna. A tanulmány a forrásokra támaszkodva részletesen taglalja a budai mészárosok kiváltságleveleit, alaposan elemzi vagyoni helyzetüket, a céh szervezetét, bemutatja a különböző mestereket. Kitért a demográfiai változásokra, statisztikai módszerekkel elemezte, hogy a mészárosok honnan biztosíthatták mesterségük utánpótlását. A céh mintául szolgált más városok céhei számára, a debreceniek el is „kérték” a fővárosiak privilégiumait.
Végh András a mészároscéh helyrajzi vonatkozású adatait vette számba. A mészárosok elsőrendű feladata a városi lakosság húsellátásának biztosítása volt. Az állatokat a Pest város falain kívül tartott vásárokon szerezték be, a jószágokat a vágóhidakon ölték le. A feldarabolás után a hús árusítása a mészárszékeken történt. Ezek általában a piactereken helyezkedtek el. A magyar polgárok városrészének piacán (Szombatpiac) a Szent Mária Magdolna plébániatemplom déli oldalán építették ki a mészárszékeket. A régész kutatásaihoz felhasználta bordézsma-jegyzékeket is, az adatok segítségével a lehető legteljesebb képet tudott megrajzolni a mesterek lakhelyeire vonatkozóan. Ez alapján a Mészáros utca a mai Fő utca Szilágyi Dezső tér és Clark Ádám tér közötti szakasza, illetve az ezzel párhuzamos Bem rakpart lehetett.
Németh János a budai mészároscéh céhkönyvének és okleveleinek nyelvét elemezte. A bejegyzések 1500-1529 közötti időből származnak. A legnagyobb részük elszámolás, kisebb hányaduk a céhszabály-változásokat dokumentálja. Az írnokok kéznyomát csak feltételesen lehet elkülöníteni egymástól. Egyik írnok magyar anyanyelvűségét is ki lehetett mutatni. A német ajkú scriptorok a korai 16. század délnémet írási szokásainak megfelelően írtak, de nem túl igényesen. Rozsondai Marianne rövid tanulmányában a kötet kötését és papírját mutatta be. A bőrkötés mintázata igen gazdag, a papírt valószínűleg Innsbruckban gyártották.
A mészároscéh könyvének kiadását Kenyeres István, Spekner Enikő és Szende Katalin vállalták magukra, amelyhez felhasználták Baraczka István kéziratát. Az átírást annyiban módosították, hogy megfeleljen a német nyelvű történeti források nemzetközileg elfogadott közlési szabályzatának. Kis Péter és Petrik Iván a budai német mészárosok céhének középkori okleveleit adták ki, szám szerint 18-at. Az első még IV. Béla uralkodása idejéből származik, tartalmi átírása 1481-ből maradt fent. Az 1405-ös Zsigmond által király által kiadott oklevél arra világít rá, hogy a mészárosok halakat is árusíthattak, amellyel azonban a halászok érdekeit sértették. Géra Eleonóra és Kis Péter a budai mészárosok 1512. és 1696. évi privilégiumait írták át.
A kötet az izgalmas tartalma mellett több más komoly erénnyel rendelkezik. Mivel a német kutatókat is érdeklő forrásról és témáról van szó, nagy gondot fordítottak arra, hogy a tanulmányokat szakszerűen lefordítsák. A kötet végén térképet, illetve a céhkönyvről, az oklevelekről, illetve a pecsétekről készült jó minőségű fotókat találunk. Végezetül meg kell említenünk azt a kétnyelvű CD-ROM-ot, amely az Arcanum Kiadó gondozásában látott napvilágot. Ezen a kötet teljes anyaga megtalálható, a böngészést különböző keresőpanelek segítik. A lemez segítségével szinte „kézbe” tudjuk venni a magyar történelem eme becses forrását, a nagy felbontású fényképek lehetővé teszik a kútfők tanulmányozását.
A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei. Zunftbuch und Privilegien der Fleischer zu Ofen aus dem Mittelalter. Szerk.: Kenyeres István. Budapest, 2008. Budapest Főváros Levéltára – Budapesti Történeti Múzeum (Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1.) 439 oldal + CD-melléklet, 3800 Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap