A balatoni Riviérától egy rebellis rockoperáig
2008. május 30. 14:00
Képtelen ötletnek tűnt, pedig igazzá vált: Szent István dalra fakadt 1983-ban. 25 éve mutatták be az első magyar rockoperát, de sikere ma is töretlen - derül ki a Múlt-kor 2. évfolyamának 32. részéből, ahol azt is megtudhatjuk, hogy kinek volt Riviéra a Balaton.
Korábban
Az István a király ötlete először 10 évvel a királydombi bemutató előtt fogalmazódott meg a szerzőkben. A hetvenes évek elején tombolt a hippi-láz és olyan remekművek születtek, mint a Hair, vagy a Jézus Krisztus Szupersztár. A Szörényi-Bródy szerzőpáros Boldizsár Miklós dramaturggal együtt szeretett volna egy hazai rockoperát létrehozni, de erre akkor még - állításuk szerint - sem ők, sem az akkori politikai rendszer nem volt még elég érett.
A Koncert című - Illés zenekarról szóló film - sikerén felbuzdulva, Nemeskürthy István a Budapest Filmstúdió vezetője újabb filmet rendelt meg az alkotóktól. Boldizsár Miklós drámája nyomán 1983-ban létrejött az István a király. A darabot 1983. augusztus 20-án mutatták be. A közönség több mint fél órán keresztül állva tapsolt. A korabeli kritikák szinte egyöntetűen méltatták a darabot. Az előadást a Királydombon több mint százezren látták, a róla készült filmre több mint egy millióan váltottak jegyet és a belőle készült lemezt 750 ezren vásárolták meg.
A műsor másik felében azt láthatjuk, hogy bár a 18. században még kiszárították és parcellázták volna, a reformkorban viszont már bordalokat és költeményeket írtak a Pannon tengerről. A Balatont egy évszázaddal később, a Kádár-korszakban Magyarország legkedveltebb üdülőhelyeként már magyar Riviéraként emlegettek. A Balaton-kép története a SZOT-üdülők nosztalgikus világán át Zimmer Feriig a mai adásban.
A 19. század leginkább az északi part története, Keszthely, Badacsony, Balatonfüred azok a centrális pontok, amelyek meghatározóvá válnak. Ebben az időszakban a legfőbb problémát az infrastruktúra hiánya jelenti, azonban a kor két nagy politikai ellenfele Széchenyi István és Kossuth Lajos, akik nyaranta leutaznak Balatonfüredre, mindketten a gőzhajózás szorgalmazóivá váltak.
A két háború közötti időszakban Magyarországon a nyaralás elsősorban a középosztály, a felső-középosztály és az elitrétegekbe tartozók kiváltsága volt, a második világháború utáni időszakban a kommunista hatalomátvételt követően ez megváltozott. A 40-es évek végétől, az 50-es évek elejétől a szakszervezetek feladatává tették, a jóléti intézkedések részeként a nyaraltatásnak a megszervezését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
