A balatoni Riviérától egy rebellis rockoperáig

Korábban

István király szupersztár: Húszéves Szörényi-Bródy rockoperája

Április 4-ről szóljon az ének!

Karikatúrák és protokollbakik

A Budai Ifjúsági Park és a Mediciek

Az István a király ötlete először 10 évvel a királydombi bemutató előtt fogalmazódott meg a szerzőkben. A hetvenes évek elején tombolt a hippi-láz és olyan remekművek születtek, mint a Hair, vagy a Jézus Krisztus Szupersztár. A Szörényi-Bródy szerzőpáros Boldizsár Miklós dramaturggal együtt szeretett volna egy hazai rockoperát létrehozni, de erre akkor még - állításuk szerint - sem ők, sem az akkori politikai rendszer nem volt még elég érett.



A Koncert című - Illés zenekarról szóló film - sikerén felbuzdulva, Nemeskürthy István a Budapest Filmstúdió vezetője újabb filmet rendelt meg az alkotóktól. Boldizsár Miklós drámája nyomán 1983-ban létrejött az István a király. A darabot 1983. augusztus 20-án mutatták be. A közönség több mint fél órán keresztül állva tapsolt. A korabeli kritikák szinte egyöntetűen méltatták a darabot. Az előadást a Királydombon több mint százezren látták, a róla készült filmre több mint egy millióan váltottak jegyet és a belőle készült lemezt 750 ezren vásárolták meg.

A műsor másik felében azt láthatjuk, hogy bár a 18. században még kiszárították és parcellázták volna, a reformkorban viszont már bordalokat és költeményeket írtak a Pannon tengerről. A Balatont egy évszázaddal később, a Kádár-korszakban Magyarország legkedveltebb üdülőhelyeként már magyar Riviéraként emlegettek. A Balaton-kép története a SZOT-üdülők nosztalgikus világán át Zimmer Feriig a mai adásban.

A 19. század leginkább az északi part története, Keszthely, Badacsony, Balatonfüred azok a centrális pontok, amelyek meghatározóvá válnak. Ebben az időszakban a legfőbb problémát az infrastruktúra hiánya jelenti, azonban a kor két nagy politikai ellenfele Széchenyi István és Kossuth Lajos, akik nyaranta leutaznak Balatonfüredre, mindketten a gőzhajózás szorgalmazóivá váltak.

A két háború közötti időszakban Magyarországon a nyaralás elsősorban a középosztály, a felső-középosztály és az elitrétegekbe tartozók kiváltsága volt, a második világháború utáni időszakban a kommunista hatalomátvételt követően ez megváltozott. A 40-es évek végétől, az 50-es évek elejétől a szakszervezetek feladatává tették, a jóléti intézkedések részeként a nyaraltatásnak a megszervezését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából