A Kanári-szigeteken keresték az árja őshazát

A Himmler által felállított, és SS által finanszírozott titokzatos múltat kutató Ahnenerbe szervezet - amelyről az utóbbi években a nagy nyilvánosság előtt csupán Az elveszett frigyláda fosztogatói című Indiana Jones filmben, és a Hellboy című képregényadaptációban esett szó - szakemberei azt tervezték, hogy a szigetre utaznak, hogy bebizonyítsák ezt az igencsak furcsa állítást.

A munkálatokban spanyol részről Julio Martinez Santa Olalla régész, Franco egyik közeli barátja vett volna részt. A kollaborálás részleteiről és kiterjedtségéről a Barcelonai Egyetem professzora, Francisco Gracia Alonso írt könyvet, aki a Santa Olalla és az Ahnenerbe közti kapcsolatot próbálta meg feltérképezni.

Atlantisz maradványa és az árják őshazája?

A Himmler által alapított szervezet kutatók tucatjait küldte el világ körüli utazásra, hogy megtalálják az árja faj gyökereit: a szakembereik így például bronzkori karcolatokat vizsgáltak Svédországban, elfeledett népszokásokat tanulmányoztak Finnországban, és még Tibetbe is elutaztak, hogy bebizonyítsák, Buddha maga is árja leszármazott volt. A kutatók emellett legendás eszközöket és szakrális tárgyakat is kerestek: így Thor kalapácsa, a Szent Grál és a Frigyláda is igencsak érdekelte őket és ez a szervezet felügyelte a zsidókon a koncentrációs táborokban végzett orvosi kísérleteket is. Az Ahnenerbe kutatási eredményei pedig egytől egyig azt a célt szolgálták, hogy alátámasszák Hitler árja faj felsőbbrendűségét hirdető elméletét.

Gracia szerint a spanyol fasiszták is igen érdeklődtek a csoport iránt, és közvetlen Franco polgárháborúban aratott győzelme után ők is felállítottak egy hasonló szervezetet. A könyv szerint az spanyol őskutató társaság is azt a célt szolgálta, hogy a hivatalos állami ideológiának nevezett fasizmus vegye át az uralmat az ország történelme és régészeti felfedezései felett, egységes keretbe foglalva a dicsőített mitikus múltat. Franco minisztereinek egyike, Jose Luis Arrese például magával Himmlerrel folytatott megbeszéléseket a tárgyban.

A könyv bizonyítékokkal szolgál arra is, hogy a spanyol ásatásokat Himmler szervezete támogatta, fotósokat és légifotózáshoz alkalmas eszközöket és repülőket bocsájtva a kutatók rendelkezésére. A tervek nagyszabásúak voltak: a spanyol szárazföldön a vizigót lelőhelyeket elemezték volna, és a Kanári-szigeteken pedig az árja őshaza nyomait szerették volna megtalálni. Az elmélet igen népszerű volt az Ahnenerbe vezetésében is, amelynek vezetője, Herman Wirth meg volt győződve arról, hogy a szigetcsoport lehet Atlantisz utolsó maradványa.

A kutatók 1939 őszén érkeztek volna meg a területre, ám a második világháború kirobbanása miatt ezt elhalasztották. Santa Olalla ezután többször Németországba utazott, és előadásokon illetve az Ahnenerbe lapjában népszerűsítette elméleteit. A terv a világháború végével aztán egyszer és mindenkorra elfelejtődött, főként, hogy az Ahnenerbe vezetőinek egy részét a holokausztban való részvételükért Nürnbergben halálra ítélték.