Lövegtornyot találtak a magyar Maginot-vonalban

A mintegy két tonna súlyú torony egy, az 1950-es években épült géppuskás erőd kupolájaként funkcionált, közvetlenül a márciusi feltárás előtt pedig egy rókacsalád otthonaként. Restaurálását követően a múzeum udvarán kap helyet, ahol a nagyközönség is megtekintheti majd - mondta el a Hadtörténeti Intézet főigazgatója a helyszínen újságíróknak.

Holló József altábornagy utalt rá: a Panzer harckocsit a második világháború korán fejlesztették ki és mozgékonyságának, teherbíró képességének, valamint nagy hatótávolságának köszönhetően a németek egyik leghatékonyabb fegyvere volt. A magyar hadsereg is használta. A főigazgató rámutatott: épen maradt Panzer harckocsit Magyarországon nem, legközelebb Besztercebányán találtak. Itthon e típusból összesen három toronyról tudnak, így a most előkerült lelet igazi kuriózum.

Holló József elmondta, a kiemelésre az adott lehetőséget, hogy tavaly kutathatóvá váltak a déli határszakasz 1951-1955 között épült erődrendszer maradványai. A lőállásokat, erődöket, tankcsapdákat, harcálláspontokat a Tito vezette Jugoszlávia felöli esetleges támadás kivédése érdekében építették. A munkálatokra akkor mintegy hétmilliárd forintot költöttek és a kivitelezéshez olyan harci eszközöket is felhasználtak, mint a második világháborúból megmaradt harckocsik tornyai - tette hozzá.

2007. őszen a fennmaradt levéltári anyagokban figyeltek fel arra, hogy a 630 km-es határszakaszon csak három darab géppuskás erőd készült, melyekbe harckocsi tornyot építettek. Tekintve, hogy csak Baranya megyében 250 db. építmény készült, ez a típusú erődítmény nagyon ritkának és különlegesnek tekinthető. Mintegy fél éves terepen folytatott kutatómunka után Baranyában az egyik páncélkupolás erőd helyszínének felmérése során több jel arra utalt, hogy még épségben van az erőd. A jugoszláv helyzet normalizálódása után ugyanis, megkezdődött az erődrendszer elbontása. Általában a beépített vasanyagokat kiszedték az építményekből, helyenként felrobbantották a vasbeton bunkereket.

A lelet több szempontból is figyelmet érdemel. Egyrészt, az elmúlt évtizedek hatékony vasgyűjtésének köszönhetően ritkaságnak számítanak a második világháborús német harckocsik darabjai. Másrészt a jelenség abszurditása érdekes, hiszen Rákosi Mátyásnak volt egy mondása, miszerint neki kilencmillió fasisztával kell a szocializmust felépíteni. Az erőd példája összecseng ezzel a mondással, hiszen a béketábor egyik erős bástyájába is kénytelenek voltak egy világháborús német harckocsi tornyát beépíteni.

Az altábornagy kitért rá: terveik szerint a védelmi rendszert a jövőben turistaútvonalak kialakításával látogathatóvá tennék az érdeklődők számára.