Rekonstruálják Bach arcvonásait
2008. február 20. 09:00
A szakértők másodszor próbálják rekonstruálni Johann Sebastian Bach (1685-1750) arcvonásait, ám az arca, a haja és a szeme színe most is titok marad.
Korábban
Száznegyven évvel Bach halála után, 1890 körül kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan hol nyugszanak a zeneszerző földi maradványai. "Hat lépéssel a János-templom déli kapuja előtt" - a lipcsei templom feljegyzéseiből csak ennyi derült ki. Ezért aztán 1894-ben Wilhelm Nis anatómus és munkatársai megvizsgálták a régen felszámolt temető sírhelyén talált csontokat. A maradványok eredetiségén kívül azt is sikerült megállapítani, hogy milyenek voltak Bach arcvonásai. "Ez volt az első tudományos igényű arcrekonstrukciós vizsgálat" - mondta Jörg Hansen, a múzeum igazgatója.
Wilkinson felhasználja az 1894-ben készült bronz koponyaöntvényt, a vizsgálat során keletkezett feljegyzéseket és vázlatokat, és a legmodernebb technikával megvizsgálja a maradványokat is, de a barokk muzsikus szem-, illetve hajszíne és az arcbőrtípusa így is titok marad.
Ennek oka az Eisenachban született zeneszerzőről készült ábrázolások kétes hitelessége, és a hiteles ábrázolások ellentmondásossága - mondta Hansen. Bach bizonyíthatóan csak egyszer ült modellt festőnek, 1746 körül, Lipcsében. A portrét Elias Gottlob Haussmann készítette, aki a német nagyváros minden jelentős személyiségét megfestette. "Ez a mi nagy problémánk" - mondta Hansen. A festő ugyanis sorozatban gyártotta a képeket egy kaptafára, Bachról ráadásul kettőt is, és nem mindig ügyelt a részletekre.
Az első, 1746-ban készült portrét többször restaurálni kellett, legutóbb 1912-ben. 1950-ben aztán Amerikában előkerült egy remek állapotban fennmaradt másolat. Szakértők szerint az 1748-ban készült olajfestmény minden kétséget kizáróan eredeti Haussmann. Így tehát van két autentikus portré, az egyik viszont kékszeműként ábrázolja Bachot, a másikon pedig barna a szeme, és mindkettőn parókát visel.
Caroline Wilkinson munkája, a zeneszerző viaszból készült fejszobra a Bach az orvostudomány tükrében című kiállításra készül, amely március 21-én, Johann Sebastian Bach születésnapján nyílik meg az eisenachi múzeumban.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap