Patkányok mesélnek az ókori népvándorlásról

`Eddig nem volt világos, hogy bizonyos rágcsálók által közvetített betegségek miért fordulnak elő gyakrabban bizonyos területeken,` - magyarázza Ken Alpin, a canberrai CSIRO kutatóintézet munkatársa - `a mi munkánk viszont bebizonyította, hogy a patkányok különböző vérvonalai más-más betegségek hordozói`.

A közönséges házipatkány (Rattus rattus) az egérfélék családjának egyik legelterjedtebb faja. Afrikában, Ázsiában, Európában, Ausztráliában és az amerikai kontinensen egyaránt megtalálható. Olyan súlyos - akár járványt is okozó - betegségeket terjeszt az emberek között, mint a pestis vagy a tífusz. A kutatók által elkülönített hat vérvonal ősei Indiából, Kelet-Ázsiából, a Himalája vidékéről, Thaiföldről, a Mekong folyó deltavidékéről és Indonéziából származnak.

Az indiai csoport nagyjából húszezer éve terjedt el a Közel-Keleten, onnan pedig Európa felé húzódott. Később - az emberi közlekedés élénkülésével - potyautasként Afrikába, Amerikába és Ausztráliába is eljutottak. A kelet-ázsiai patkányok tajvani "transzferen" át Japánba, a Fülöp-szigetekre, Indonéziába vándoroltak, majd innen érték el Mikronéziát. A másik négy patkánynemzetség nem változtatta ilyen nagy mértékben lakhelyét, habár "ősi földjeik" határait némiképp kitágították. Nem kizárt, hogy nagyobb hódításaikat még csak a jövőben kezdik meg.

A kutatók szerint jól feltérképezhető a kapcsolat a vérvonalak mozgása és az ókori emberi kereskedelem és népmozgások útvonalai között, s ezzel az emberi faj elterjedésének néhány, eddig megválaszolatlan kérdésére ad magyarázatot. "Többet kell még tudnunk a különféle patkánycsoportok jelenlegi mozgásáról, és arról is, hogy melyikük milyen betegségek kockázatát hurcolja magával vándorlásai alkalmával" - mondja Alpin, aki hozzátette: genetikai bizonyítékot találtak arra, hogy több mint egy fajtája létezik a házipatkánynak, de további vizsgálatra van szükség a fajok pontos leírásához.

(Múlt-kor/MTI)