2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Végveszélyben a kurd főváros 8000 éves öröksége

2008. január 29. 11:00

Irbil fellegvárából a hatóságok az ott élők kitelepítésével, és egy hamarosan kezdődő rekonstrukcióval próbálnak turistalátványosságot varázsolni.

Végveszélybe került a Föld leghosszabb ideje egyfolytában lakott, 8000 éves települése: a város falai lassan omladoznak, és az épületek is az összeomlás határára kerültek. A jelenség azonban általánosnak mondható: Irak kulturális értékei egytől egyig a pusztulás szélére kerültek, a legjobb esetben csak elhanyagolják, de sokszor kifosztották, megrongálták, vagy épp lebombázták illetve felrobbantották azokat. A párizsi Nemzetközi Műemlékvédelmi Alap (WMF) 2004-2005-ös jelentése szerint a citadella a térség egyik legveszélyeztetettebb helyszíne, ahol `a pusztítás olyan súlyos, hogy kulturális genocídiumról is beszélhetünk`.

Irbil korai lakóiról a mai napig igen keveset tudunk, az azonban biztos, hogy a fellegvár története a természetes ivóvízforrások miatt nyúlik vissza ilyen messzire: asszírok, akkádok, babiloniak, perzsák és görögök váltották egymást; minderről azonban nem tudunk túl sokat, hiszen a területet sosem tárták fel tudományos alapossággal. "A nemrég végzett földtani vizsgálatok szerint a citadella közepén álló házak alatt egy hatalmas templom maradványai rejtőznek" - mondta el az Associated Press tudósítójának a helyi kulturális minisztérium régészeti igazgatója, Kanan Mufti. A mostani vizsgálatok egyik célja így a jövendő régészeti feltárások előkészítése lehet; addig azonban még igen sok feladat vár a szakemberekre.

Egy évvel ezelőttig ugyanis a citadella volt Irbil nyomornegyede: a legtöbben Szaddám Huszein kurdok elleni hadjárata során menekültek a városba. A vízvezeték illetve csatornázás híján a település azonban nem bírta el a beköltöző tömegeket, és a természetes források is eltömődtek, így a víz már a házak alapjait kezdte ki. Szintén nem tett jót a területnek, hogy az új lakók sokszor ráépítettek a sokszor több száz éves házakra, és kibővítették azokat; ezt persze a korábbi falak már nem bírták el. A hatóságok 2006 novemberében rohamtempóban kezdtek intézkedésbe: az ott élő 840 családot a városon kívülre költöztették, és az új álláslehetőségek mellett fejenként 4000 dollárral kárpótolták őket. Egy család azonban az örökségvédők engedélyével a citadellában maradhatott, mondván: ők biztosítják a folytonosságot a fellegvár történetében.

Az észak-iraki autonóm kurd régió vezetése mostanra új tervet dolgozott ki a terület megmentésére. Reményeik szerint a területet és a környező, hatalmas régészeti értékekben gazdag régiót egy világszerte ismert turistaparadicsommá alakítják majd, ahol hotelek, kávéházak és képzőművészeti galériák várják a látogatókat - ezáltal pedig a helyi közösség is feltámadhat majd. A tervezett rekonstrukció reménysugár lehet és kiutat mutathat Irak erőszakba fulladt régiói számára is.

A fellegvár megmentése azért is vált kiemelten sürgőssé, mert az UNESCO iraki képviselője, Mohamed Dzseklid szerint az ottani 800 házból alig 20 van valamilyen szinten elfogadható állapotban. Shireen Sherzad, a kurd régió miniszterelnökének tanácsadója, és a város megmentésére életre hívott bizottság vezetője szerint "a citadella jelen formájában szinte teljesen halott". Annak rendbehozatalához a jelenlegi becslések szerint három évre és legalább 35 millió dollárra lenne szükség - az utóbbi azonban jelenleg nem áll rendelkezésre.


Nagyobb térképre váltás

A helyszínről jelenleg digitális térképet készítő, és a restaurálásban is részt vevő cseh Gema Art Group vállalat egyik képviselője, Ihszan al-Totinjy szerint a fellegvár bármikor összeomolhat. A csoport jelenleg digitális fotókat készít a területről, amelyeket műholdas képekkel és katonai helikopterről készített légifotókkal egészítenek ki. Erre égetően nagy szükség volt, hiszen a város utolsó hivatalos térképe az 1920-as években készült el. A cég emellett február végére a terület virtuális, háromdimenziós modelljét is elkészíti, amely a további munkálatokban segíthet majd.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár