2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Megszületett Teller Ede fizikus, a hidrogénbomba `atyja`

2004. szeptember 13. 12:06

Teller Budapesten látta meg a napvilágot. A budapesti Műegyetemen, a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizika fakultásán folytatta a tanulmányait, 22 évesen doktorált. Doktori téziseit a hidrogénatom és ionizált hidrogénmolekulával kapcsolatos vizsgálatok képezték. Ezt követően Göttingenben dolgozott. 1934-ben a Rockefeller Alapítvány támogatásával több neves európai intézetet és kutatót - Niels Bohrt Koppenhágában, Enrico Fermit Rómában - látogatott meg. Dolgozott a Londoni Egyetemen és Koppenhágában, majd 1935-ben érkezett az Amerikai Egyesült Államokba már mint kiemelkedő szakember. A Washington University professzora lett, s figyelme fokozatosan fordult a magfizika felé. 1941-42-ben a Columbia Egyetem professzora volt. Ekkor kezdődtek az Egyesült Államokban a kutatások az atombomba kifejlesztése, és ezáltal a II. világháború mielőbbi befejezése érdekében. 1943 februárjától a Los Alamosi Kutatóközpont munkatársa, később társigazgatója, ahol az első hidrogénbomba elkészült. 1952-53-ban a kaliforniai Berkeley Egyetem Sugárzási Laboratóriumának konzultánsa, 1953-1970 között ugyanitt fizikaprofesszor. Fontos szerepe volt a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratóriumnak, az USA második nukleárisfegyver-kutató intézetének 1952. évi megalapításában. Az ezt követő négy évtizedben ez lett a legfontosabb üzem, ahol az Egyesült Államok termonukleáris fegyvereit gyártották. 1954-től 1958-ig, majd 1960 és 1975 között a Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, 1958 és 1960 között igazgatója. 1975-től a a Hoover Intézet főmunkatársa.
1952. november elsején a csendes-óceáni Enewetak-atollon sikerrel próbálták ki a Teller Ede és Stanislaw M. Ulam által kidolgozott fúziós fegyvert, amelynek robbanóereje 10 millió tonnányi TNT-vel volt egyenértékű. Utóbb a világ első termonukleáris fegyverének megalkotását Tellernek tulajdonították, akit az USA-ban csak a "hidrogénbomba atyja"-ként emlegettek. Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek. Hirosima hagyatéka című könyve magyarul is megjelent. Az 1989-90-es kelet-európai rendszerváltozást követően bekapcsolódott a magyar tudományos és társadalmi életbe, gyakran jött Magyarországra, ahol előadásokat tartott és konferenciákon vett részt. Mintegy harminc egyetem és tíz akadémia tiszteletbeli doktora volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteletbeli tagjává, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1991-ben avatta díszdoktorává. Eredményeit hatvan díj és kitüntetés ismerte el. 1997 decemberében a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet a legkiemelkedőbb tudományos-kulturális teljesítmények elismeréseként adományoznak. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét. 2003-ban George Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetéssel, az Elnöki Szabadság-érdeméremmel tüntette ki. Stanford-ban hunyt el 2003. szeptember 9-én.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár