Díva a Harmadik Birodalom árnyékában
2007. december 19. 09:00
Ellentmondásos személyiség, szélsőséges indulatokat kiváltó művész jelenik meg a Zarah Leander - Díva a Harmadik Birodalom árnyékában című könyvben.
Korábban
Így egyfajta korrajz született - mutatott rá a szerző, hozzátéve, hogy a kötetből az 1945 utáni társadalmi reagálást, például a svédországi bűnbakkeresés és -találás fázisát, ennek lecsengését és újra feléledését is megismerheti az olvasó. Nótári Tamás megjegyezte: könyve megjelenésekor ugyanolyan szélsőséges reakciókról hallott, mint amilyeneket a teljes elragadtatás és a boszorkányüldözés-szerű indulatok kereszttüzében élő színésznő annak idején is kiváltott közönségéből. "Nagyon tetszett, hogy 30 évvel halála után is képes ugyanazt a reakciót kiváltani" - fűzte hozzá a szerző.
Zarah Leander magát apolitikus művésznek tartotta, és direkt módon valóban soha nem politizált, propagandafilmeket nem készített, és a náci pártnak sem volt tagja, ami a kor számos művészéről nem mondható el. Ugyanakkor ott volt, így - ha például a Márai Sándor által megfogalmazott szemszögből nézzük, miszerint a művész puszta jelenlétével legitimál egy rendszert - felelős - tette hozzá a szerző.
Mint mondta, az ilyen kérdések mindig adott korban, az adott pillanatban, az adott egyénnél dőlnek el. A kötetben A bűnbak - megáldva és leköpve mindenütt című fejezetben hosszan foglalkozik a kérdéssel, de általános következtetést nem lehet levonni - mutatott rá. Nótári Tamás a színésznő filmjei közül az Új partok felé (Zu neuen Ufern), a Herczeg Ferenc darabja alapján készült A kék róka (Der Blaufuchs) és a - Rökk Marika szereplésével készült - Bódító báléj volt (Es war eine rauschende Ballnacht) című filmet emelte ki, de a színésznő híres filmjei közt szólt A nagy szerelem (Die grose Liebe) és a Haza (Heimat) című alkotásról is.
Ismert dalai közül A nagy szerelem című filmben elhangzó "Ich weis, es wird einmal ein Wunder gescheh'n" (Tudom, egyszer majd csoda történik) és a "Davon geht die Welt nicht unter" (Attól még nem dől össze a világ) című számot, valamint A kék róka "Kann die Liebe Sünde sein?" (Lehet-e bűn a szerelem?) című dalát említette. A nagy szerelem című filmben elhangzó számokról szólva Nótári Tamás azt mondta: utólag belemagyarázták, hogy propagandadalok, ráfogták, hogy ezeket a Führer előtt is énekelte a színésznő. De ez nem igaz, hiszen Hitlerrel életében csak egyszer találkozott, és ezeket a dalokat koncerten először az 1950-es években énekelte - hangsúlyozta a szerző.
Zarah Leander háború utáni filmjei már nem voltak olyan népszerűek, de a világ színpadain és koncertpódiumain továbbra is nagy sikert aratott egészen 1978-ig, első agyvérzéséig. Nótári Tamás, aki egyúttal jogtörténész, elmondta, hogy hobbiként kezdett a Zarah Leanderről szóló kötet megírásába. Eddig az ókorról, a középkorról írt, műfordításokat készített, így a mostani kötet egy új műfaj első darabja, de - mint megjegyezte - valószínűleg nem az utolsó.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34