Megszavazták Franco áldozatainak rehabilitálását
2007. november 5. 19:00
A spanyol parlament alsóháza történelmi jelentőségű törvényjavaslatot szavazott meg az 1936-39-es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról.
Korábban
A Történelmi emlékezetről szóló törvény többek között törvénytelennek minősíti a francóista törvényszékek ítéleteit, lehetőséget teremtve az ítéletek felülvizsgálatára és az áldozatok rehabilitálására. A jogszabály hivatalosan elítéli Franco fasiszta rendszerét, előírja, hogy az önkormányzatok biztosítsanak eszközöket a polgárháborús tömegsírok feltárásához, valamint azt, hogy távolítsák el a Franco-korszak minden jelképét az utcákról és az épületekről.
A törvényt még a felsőháznak (szenátus) is el kell fogadnia, a szenátusi szavazás azonban csak formalitásnak tekinthető. José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő, akinek a nagyapja is a Franco katonái által kivégzett több tízezer áldozat között volt, a törvény megalkotását megbízatása egyik legfontosabb feladatának tekintette. Elfogadása a kormányzó szocialisták és több kis párt megállapodásának az eredménye.
Francisco Franco tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig Európa utolsó szélsőjobboldali diktátora volt. 1936-ban állt spanyol Marokkóban a köztársaságpárti kormány elleni felkelés élére. Három évig tartó polgárháború után csapatai 1939 márciusában egész Spanyolországot elfoglalták, és kezdetét vette egy 39 éven át tartó diktatúra, amely a nemzetközi színtéren bekövetkezett minden változást túlélt.
A katonai junta által államfőnek kinevezett Franco vaskézzel fojtott el minden ellenállást. 1940-ben 500 ezer embert vetettek börtönbe, 50 ezer embert végeztek ki, és megindult a tömeges kivándorlás. A "katolicizmus elveire épített" francóista államban a terrornak kormányhű katolikus papok is áldozatul estek. Történészek szerint a 400-at is elérheti a puccsisták által meggyilkolt baszk papok száma. A polgárháború idején összesen több mint 4100 papi személyt, tizenkét püspököt, 2300 szerzetest és 280 apácát öltek meg.
Spanyolország a második világháborúban a semlegesség mellett döntött. Más nyugat-európai országoktól eltérően 1948-ban nem részesült a Marshall-segélyben. Az Egyesült Államok 1950-ben, a hidegháború tetőpontján katonai támaszpontokat létesített az ibériai országban. 1973-ban az ETA baszk szeparatista szervezet meggyilkolta Luis Carrero Blanco miniszterelnököt. Egyre szaporodtak rendszer elleni diáktüntetések, amelyeket kemény megtorlás követett.
Franco 1975. november 20-án halt meg. János Károly két nappal később lett az ország uralkodója. A diktatúra hivatalosan 1978-ban szűnt meg a jelenlegi demokratikus alkotmány elfogadásával.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05