2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A szabad gondolkodást büntette a nagy íróper

2007. október 25. 16:00

A tárgyalás után november 13-án hoztak ítéletet, mely szerint az első rendű vádlott, Déry Tibor mellett Háy Gyula, Tardos Tibor és Zelk Zoltán találtatott bűnösnek.

A sztálinizmus korszakának művészetpolitikája az írókon elsősorban a forradalmi elszántságot, a hatalom eszmei alátámasztását kérte számon. Cserébe szociális biztonságot adott, havi jövedelmet, nagy példányszámban kiadott műveket, népszerűséget és elismertséget. Az írók többsége feladta alkotói szabadságát, és a megszabott tématerv szerint ontotta verseit, regényeit és drámáit. Az első eszmélők közé tartozott Déry Tibor, akinek a Felelet című regénye hatalmas vitát váltott ki 1952-ben.

Az 1953-as fordulat után az írók egyre inkább hangot adtak a Rákosi-rendszerrel szembeni elégedetlenségüknek. 1956 őszére az Írószövetség megszabadult a párt gyámkodásától és valódi szakmai, politikai viták színtere lett. Nyíltan a forradalom mellé állt és a szovjet beavatkozás után egészen december 28-ig az ellenállás egyik szellemi központja volt. Utolsó akciója egy december 28-án elfogadott, Tamási Áron által megszövegezett Gond és hitvallás című memorandum volt, melyben kiálltak a forradalom és szabadságharc mellett.

Forrás: www.rev.hu

A Petőfi Kör sajtóvitája: Déry Tibor beszél, 1956

1957 elejéig a Kádár-kormány elsősorban a politikai élet stabilizálására, a munkástanácsok felszámolására összpontosított, az irodalmi élet megtisztítása csak ezután következett. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 12-én tartott ülésén hozott határozat alapján felfüggesztette az Írószövetség működését, majd az Újságíró Szövetség jutott ugyanerre a sorsra.

1957. január 19-éről 20-ára virradóan több írót és újságírót is letartóztattak, leginkább azokat, akiket az "ellenforradalom" előkészítőinek vagy szervezőinek tekintettek: Háy Gyulát, Lengyel Balázst, Zelk Zoltánt és Varga Domokost, az újságírók közül pedig Novobáczky Sándort és Lőcsei Pált. Fekete Gyula, Gimes Miklós és Molnár Zoltán már korábban vizsgálati fogságba került. Déry Tibor letartóztatására április 20-ára virradó éjszaka került sor. A Kádár-kormány ezzel az egész magyar értelmiséget akarta megfélemlíteni. A rettegés légköre remek alapot biztosított többek között ahhoz, hogy az írókat rávegyék, tömegesen írják alá 1957 kora őszén a párt által fogalmazott tiltakozást, amelyben a magyar írók felemelték szavukat az ENSZ ötös bizottságának az 1956-os magyarországi eseményeket elítélő jelentése ellen.

A "Nagy íróper" 1957. október 25-én kezdődött, de már korábban, a letartóztatások is jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki. Párizsban Déry Tibor Bizottság alakult, Fejtő Ferenc és Gara László mozgósította a Nobel-díjas francia írókat, akik levélben tiltakoztak Kádár Jánosnál. Ignotus Pál vezetésével mentőakciókat szervezett az emigránsok irodalmi tömörülése, a Magyar Írók Szövetsége Külföldön.

A perben november 13-án hoztak ítéletet, mely szerint az első rendű vádlott, Déry Tibor mellett Háy Gyula, Tardos Tibor és Zelk Zoltán találtatott bűnösnek "a népi demokratikus államrend megdöntésének kísérletében". Déry Tibor 9 évet, Háy Gyula 6 évet, Tardos Tibor 18 hónapot, Zelk Zoltán 3 évet kapott. A továbbiakban a különböző perekben több mint 20 irodalmár került hosszabb-rövidebb időre börtönbe: például Eörsi István (8 évre ítélték), Gáli József (halálbüntetését később 15 évre változtatták), Obersovszky Gyula (akinek szintén halálos büntetését enyhítették életfogytiglanra) és még sokan mások.

A "nagy íróper" fővádlottjainak nem kellett letölteniük büntetésüket: a nemzetközi nyomás hatására 1960-ban a hatalom kénytelenek volt őket szabadon bocsátani. Az írók közül legkésőbb Obersovszky Gyula, az Igazság főszerkesztője szabadult, csak 1963 márciusában hagyhatta el a börtönt.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár