Meghal Justh Gyula politikus
2004. szeptember 13. 12:06
A dualizmus korának kiemelkedő közéleti személyisége Necpálon született 1850. január 13-án. Justh Zsigmondnak, a XIX. század végi polgári irodalom jeles képviselőjének bátyja volt. Jogi diplomájának megszerzése után 1876-ban a gyulai járás főszolgabírája lett, függetlenségi álláspontja miatt azonban a kormányzó Szabadelvű Párt megbuktatta. 1884-ben Makó képviselőjévé választották. Haláláig Csanád vármegye képviselője, s a parlamentben a polgári demokratikus reformok szószólója volt. 1893-ban a Függetlenségi Párt elnökévé választották. Döntő szerepe volt Wekerle Sándor egyházpolitikai reformjainak megszavazásában. Pártelnöki tisztéről 1895-ben lemondott a hazatért Kossuth Ferenc javára, de közéleti szereplését azután is folytatta. Szerepet vállalt az ellenzéki megmozdulásokban, fellépett a büntető perrendtartás sajtóparagrafusa ellen, ő vezette 1898-ban a Bánffy-kormányt megbuktató obstrukciót. 1905-1909 között a képviselőház elnöke volt. Mérsékelt álláspontot foglalt el a horvát képviselők obstrukciójával szemben, amelyet az államvasutaknál bevezetett magyar szolgálati nyelv váltott ki. Az önálló Nemzeti Bank követelésével ellentétbe került a párt Kossuth-vezette csoportjával, emiatt lemondott a házelnökségről. Ezt követően az általános választójog kivívása érdekében együttműködött a szociáldemokratákkal és radikálisokkal, majd a Tisza Istvánnal szemben egyesült függetlenségi párt társelnöke lett, de a tényleges vezetést átengedte az ügyvezető elnök Károlyi Mihálynak, akinek polgári radikális programjával egyetértett, s azt cselekvően támogatta. Justh polgári demokratikus nézeteket képviselt, politikájának fő irányvonalát az egyházpolitikai reformokért és az általános választójogért vívott harc jelöli ki. Életének utolsó éveit visszavonultságban töltötte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.