Meghal Svante August Arrhenius svéd tudós

2004. szeptember 13. 12:06

A modern fizikai kémia egyik kimagasló tudósa Wijk-ben született 1859. február 19-én. 1903-ban kapott kémiai Nobel-díjat `az disszociációelméletének kidolgozásáért és a kémia fejlesztésében elért rendkívüli eredményeiért`. Disszociációelméletét 1887-ben tette közzé Wilhelm Ostwald német fizikussal közösen megjelentetett munkájában. Másik kutatási területe a kozmonológia volt, a bolygórendszerek keletkezését vizsgálta. 1908-ban közzétett `pánspóra` hipotézisében a földi élet eredetére keresett magyarázatot, s azt vallotta, hogy az élet a Földön kívül keletkezett, mégpedig úgy, hogy a világűrből spórák jutottak bolygónkra, amelyek itt elszaporodtak, s ennek a fertőzésnek a következménye a földi élet. Stockholmban hunyt el.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
• 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
• Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben