Gátépítés ellen tiltakoznak Kűrosz sírjánál

Ahogy arról már korábban is tudósítottunk, az Irán déli részén, Paszargada közelében található Kűrosz sírt egy épülő gát miatt veszély fenyegeti. Még ha a romok közvetlenül nem is kerülnek víz alá, az építkezések miatt a környező vidéken, Shiraz város körzetében megnőhet a levegő páratartalma, és tönkreteheti a 2500 éve a szárazság miatt tökéletes állapotban konzervált mészkő mauzóleumot.

Iránban jelenleg is vita folyik arról, hogy miként kellene viszonyulni az iszlám kor előtt épült műemlékekhez. Mohammad Ali Dadkhah, a Sivand gát ellen küzdők jogásza szerint a hatóságok nem fordítanak elég figyelmet a 7. század előtt lakott és kulturálisan virágzó területek műemlékeire, csak az iszlám örökséget próbálják megóvni. A Paszargadától 7 kilométerre álló, Mahmud Ahmedinedzsád elnök által 2007 áprilisában felkeresett gát komolyan veszélyeztetheti Irán egyik világörökségi helyszínét.

A kérdés egy másik fontos polémiát is érint: sok iráni szerint Kűrosz a nemzeti történelem legnagyobb hőse, aki az első világbirodalom kiépítőjeként toleránsan kezelte korának vallási közösségeit. Mindez persze nem mentes a 20. századi történelemtől sem: Kűrosznak komoly kultusza volt Pahlavi sah uralma alatt, amit leginkább az 1979-ben hatalomra került iszlám forradalmárok kritizáltak. Khomeini Kűroszt zsarnoknak, hazugnak és homoszexuálisnak bélyegezte, és sírja, illetve Perszepolisz teljes elpuszítására hívta fel híveit, amelyre végül szerencsére nem került sor.

A kormányzat szerint a gát megépítésére a helyi öntözés miatt van szükség, a tiltatkozások hatására viszont azt ígérték, a legkisebb környezeti változások esetén is leállítják és felülvizsgálják a munkálatokat. Eközben persze beindult a politikai propaganda: Eszfandiar Rahim Masai iráni alelnök kijelentette, hogy csak az Iszlám Köztársaság ellenségei tiltakoznak a beruházás ellen.

Shiraz lakói azonban nem elégedettek az ígéretekkel, egyelőre az információk kuszasága miatt nem is nagyon tudják, kinek hihetnének. Ráadásul menet közben az is kiderült, hogy a gátra nem valós mezőgazdasági problémák miatt, mint inkább a munkahely-teremtés miatt volt szükség.

Az UNESCO iráni képviselője, Farzin Fardanes szerint nem tudni biztosan, hogy milyen hatása lesz az építkezéseknek. Az aggodalmak tehát jogosak, még akkor is, ha a Paszargadát fenyegető veszélyek egyelőre nem bizonyíthatók.