Bevezetik a műegyetemi doktori címet
2004. május 21. 03:09
Az uralkodó jóváhagyta, hogy a bp.-i Műegyetemen elnyerhető legyen a doktori cím. A rendelkezést a hivatalos lap, a Budapesti Közlöny 1901. márc. 31-i számában közölte. Az ápr. 28-án életbelépett `Szabályzat a doktori cím megszerzéséről a m. kir. József Műegyetemen` című rendelkezés tartalmazta a doktori szigorlat tárgyait és a doktori értekezés követelményeit, intézkedett továbbá a tiszteletbeli doktori cím adományozásának, valamint a külföldi műszaki doktori oklevelek honosításának feltételeirol. Ezzel a joggal a Műegyetem először 1902-ben élt, az első műszaki doktor Zielinski Szilárd lett, később az út- és vasútépítéstan professzora. A következő évben egy mérnöki (Weil Leo) és négy vegyészi doktorátus (Grosz Imre, Preusz Ernő, Reisz Frigyes és Schlesinger Lajos) született. Az első gépészmérnök doktorok Maly Ferenc és Meitner Elemér lettek 1904-ben, az első építész doktor Hültl Dezső, és az első geodéta doktor Fasching Antal lett 1906-ban.
A Budapesti Műszaki Egyetem 200 éve (1782-1982).
Periodica Polytechnica, 1982. 28.o.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál 20:20
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején 15:05
- Ha kellett, akár hajnalig is a betegei mellett virrasztott Andrássy Ilona 14:20
- Rekordközeli áron kelt el az amerikai alkotmány egyik korai példánya 13:20
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye 10:20
- Baráti körben, egy badacsonyi szüreten töltötte a forradalom előtti napot Nagy Imre 09:50
- Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert 08:20
- A kölcsönös bizalom jellemezte IV. Károly és Zita királyné házasságát tegnap