Visszatemetik a középkori szegedi vár saroktornyát

Egy egykori művelődési ház pincéjében végzett ásatások során került elő tavasszal Szegeden a középkori téglavár észak-nyugati saroktornya - idézte fel az ásatásvezető a helyszínen. A pincében végzett munka során egyértelművé vált, hogy a torony fala az udvar alatt is folytatódik.

Nyáron sikerült föltárni a fal egy részét és egy szinte teljes épségben megmaradt lőrést - hangsúlyozta a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze. A szakember szerint a falmaradványok segítségével kiszerkeszthető a saroktorony pontos íve, s megállapítható, merre folytatódott a vár fala. A számítások alapján a mintegy 2,4 méter falvastagságú torony külső kerülete 12,8 méter volt - mutatott rá a régész.

Az ásatások során az is kiderült, hogy a szegedi árvíz után az 1880-as években a várfalat a 15-16. századi járószinthez képest 2-2,5, helyenként 3 méteres magasságig bontották vissza - tette hozzá az ásatásvezető.

A feltételezések szerint a téglavár a 15. században épült, a korabeli leírások alapján az erődítés kerülete négyezer lépés - körülbelül négy kilométer - lehetett. A várat a 18. században felújították, ekkor épült hozzá a kazamatasor, melynek egy csonkja, a Mária Terézia kapu látható ma is a Kultúrpalota épülete mögött - közölte Fogas Ottó.

A régész elmondta, hogy a falmaradványokat várhatóan a jövő héten visszatemetik, és az épületbe hamarosan beköltözik az ügyészség. Az egykori várfal nyomvonalát az épület pincéjének padlóján és az udvaron burkolat fogja jelölni.

(Múlt-kor/MTI)