7 végzetes pillanat

Magyar kódex segít a torinói lepel titkában

2007. július 3. 19:00

A National Geographic Channel legújabb dokumentumfilmjében a katolikus egyház egyik legbecsesebb ereklyéje, a torinói lepel valódiságát vizsgálja.

Állandó és heves vita folyik arról, hogy mi is pontosan a torinói lepel. Valóban ez volt Jézus halotti leple, vagy csak egy hamisítvány? Minden felelősségteljes és mértékadó tudós, aki ismeri a leplet, egy 14. század során készült művészeti alkotásként tekint rá. Egyetlen középkori reneszánsz, vagy azóta készült bármilyen műalkotásra sem hasonlít. Egyesek Jézus halotti leplének tartják, amely igazságügyi orvosszakértői szemszögből hiteles lenyomata  a keresztre feszítésnek és Krisztus képét és vérét hordozza. Mások ugyanilyen biztosak ennek az ellenkezőjében. Valódi vagy hamisítvány? Úgy tűnik, még a modern tudomány sem tud erre egyértelmű választ adni.

A kereszthez és a töviskoronához hasonlóan, Jézus halotti leple is ismerős tárgy volt a középkori keresztények számára. Mind a négy evangélium említést tesz róla: a Biblia azt mondja, hogy a keresztre feszítés után Jézust egy közeli sírhelyre vitték, ahol előkészítették a temetését. Az Írás szerint ez zsidó szokás szerint történt, de a Biblia nem említi meg, hogy melyik is volt ez, csupán annyit tudunk meg, hogy Jézust lenvászonnal takarták be. A Biblia arra is kitér, hogy nagy mennyiségű aloét és mirhát hoztak, hogy bekenjék velük a testet.

Ha a torinói lepel megegyezik Jézus halotti leplével, akkor tizenhárom századon át titokban rejtőzött valahol, mert legközelebb, egy Szentföldről hazatért keresztes lovag kezében bukkanunk rá. A férfi családja később a Lirey-i templomnak adományozta. A lepel ekkor került a reflektorfénybe, és ezután zarándokok vándoroltak Lirey-be, hogy ámulattal csodálják a titokzatos képet. A lepel végül annyira népszerű lett, hogy vándorútra kellett vinni. A különböző helyszíneken a helyi papság emelte a magasba az alázatos tömeg előtt.

A leplet a középkori művészek megpróbálták lemásolni, ám ez nem nagyon sikerült. Nem mindenki hitt azonban abban, hogy a lepel eredeti. Egyesek szerint a hamisító a kívánt eredmény érdekében vászonra vagy üvegre festett, és egy nem túlságosan kiemelkedő szobrot, úgynevezett lapos domborművet is használhatott. Elképzelhető az is, hogy egy holttest volt a modell. Néhány elmélet szerint azonban ilyen mértékű pontosságot csak élő emberen lehetett elérni. Néhány kutató szerint a lepel egy középkori fénykép lehet, talán egyike Leonardo da Vinci kevésbé ismert kísérleteinek.

Ez a feltételezés a vászon egyik szokatlan tulajdonságára világít rá. Elsőként egy olasz ügyvéd, Secundo Pia vette észre a jelenséget, aki az első fényképeket készítette a lepelről 1898-ban. Ahogy kiemelte a táblákat az előhívóból, azt látta, hogy a képen felcserélődtek a fényes és sötét részek. Ez kísértetiesen hasonlított egy negatívból készült fényképre, és ebben az esetben maga a lepel volt a negatív. A szkeptikusokat azonban ez sem győzte meg.

1988-ban el kellett volna dőlnie annak a kérdésnek, hogy a lepel eredeti-e vagy sem. Ekkor ugyanis egy három postabélyegnyi méretű darabot csippentettek le a sarkából. Egy látszólag egyértelmű eljárás során az apró szalagot három részre vágták, majd ezeket fémtartókba tették, és a kontrollminták kíséretében, három független laboratóriumba küldték. Akkor az volt a cél, hogy a radiokarbon kormeghatározás segítségével megállapítsák a korát. Hat hónappal később napvilágra hozták az eredményeiket: egyértelmű  és jól körülhatárolható dátumokat írtak fel egy táblára. A lepelből származó len szálak a középkor kellős közepén lévő, százharminc éves időszak során termettek. A vita véget ért és a torinói lepel hamisnak bizonyult.

Volt azonban egy bizonyíték, amely apró reménysugárt jelentett a lepel hívei számára, hogy a radiokarbonos kormeghatározás, ha csak kis mértékben is, de téves. Ezt a megállapítást a magyar Pray kódexre alapozták, amelyben egy illusztráción Krisztus temetése látható, ahol egy hosszú szövetdarabbal burkolják be őt. A radiokarbon kormeghatározás szerint viszont a lepel keletkezésének legkorábbi lehetséges dátuma 1260 lehet, a kódexet pedig 1190-ben, hetven évvel korábban látták el képekkel. A könyvet díszítő művész két jellegzetes tulajdonsággal, egy ritka halszálkás mintázattal és négy, megközelítőleg L alakot formáló lyukkal ruházta fel Jézus halotti leplét. Ez a két jellegzetesség azonban a torinói leplen is megtalálható.

Ebből az következik, hogy bárki is illusztrálta a Pray kódexet, már közel egy évszázaddal a kormeghatározás által megadott dátum előtt, ismerte a leplet. Sokak szerint kétség sem fér hozzá, hogy ez megkérdőjelezi a radiokarbon kormeghatározást. Az is elképzelhető, hogy a hamisító látta a kódexet Magyarországon, amikor hazafelé tartott a keresztes hadjáratról. Vagy mindez csak véletlen egybeesés; egyike azoknak a lepel hívei által hangoztatott titokzatos véletleneknek, amelyek sokkal korábbi keletkezési dátumot sugallnak?

Vetítik:
2007. július 20., péntek 21:00
2007. július 20., péntek 0:00
2007. július 20., péntek 3:00
2007. július 27., péntek 9:00
2007. július 27., péntek 14:00

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!