Kiújult a vita a legrégibb csillagtérkép körül
2007. június 28. 16:00
Az 1999-ben megtalált bronzkorongról eddig azt gondolták, hogy az a világ legrégibb csillagtérképe lehet. Egy magyar és egy svéd kutató azonban most újabb elmélettel állt elő.
Korábban
1999 júliusában két sírrabló találta meg a bronzkorongot a németországi Szász-Anhalt tartománybeli Nebra városka mellett. A leletet 32 ezer német márkáért adták el orgazdáknak, akiktől 2002-ben sikerült azt visszaszerezni. A régészek azóta azonosították a bronzkori lelőhelyet is, s kiderült, hogy a földépítmény az emberiség eddig ismert legrégebbi csillagvizsgálója.
A 3600 éves, 32 cm átmérőjű, 2 kilogrammos, aranyberakásokkal díszített bronzkorong a jelenleg ismert legrégibb csillagtérkép, melyen a Nap (vagy Telihold?), a fogyó Hold (vagy Napfogyatkozás?) és a Napbárka, valamint a Fiastyúk (Plejádok) csillagkép első tényleges ábrázolása található.
Wolhardt Schlosser továbbra is kitart korábbi állítása mellett, mondván kalendáriummal állunk szemben, és erre utal a korong oldalán lévő, tavaszi- és őszi napéjegyenlőséget szimbolizáló ábra is. Szerinte a hét arany díszítés minden bizonnyal a Pleiádok csillagképet szimbolizálhatja.
Ralph Hansen, a Hamburgi Egyetem kutatója szerint a nebrai korongon az a leginkább megdöbbentő, hogy azon a Nap- és Holdévek ábrázolása a babiloni kalendáriumokhoz hasonlóan jelenik meg.
A Regensburgi Egyetem kutatója, Peter Schauer azonban egyszerűen hamisítványnak tartja az egészet. Szerinte a korong egy átverés, és a német kutatók azért nem nyilatkoznak az ügyben, mert azt várják, hogy az ügyben elvonuljon a vihar. Az ő érveit illetve módszerét azonban a természettudósok egyöntetűen komolytalannak tartják.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap