Nácik árvereztek a bécsi zaciban

A belvárosban található egyedülálló intézmény elődjét I. József császár alapította 1707-ben, mint "Bécsi Zálog- és Tudakozó Hivatalt (Wiener Versatz- und Fragamt)". Eredeti szociális rendeltetése az idők során háttérbe szorult, több mint 400 munkatársával, 27 ausztriai filiáléjával és évi mintegy 600 árverésével a Dorotheum ma a világ legrégibb és ötödik (német nyelvterületen az első) legnagyobb aukciósháza.

1707. március 14-én írta alá I. József császár a Dorotheum alapító pátensét, és az intézmény április elsején kezdte meg működését a bécsi belvárosban lévő régi császári öntödében, az Annagasse-Seilerstätte sarkán. Eredeti célja az volt, hogy segítsen a rászorultakon pénzügyi nehézségeik áthidalásában, anélkül, hogy kamatuzsorát követelne tőlük. Az egykori "tudakozó hivatal" közvetítőként működött, lakásoktól a hangszerekig és az haszonállatokig sok mindennel foglalkozott. Kezdettől rendeztek árveréseket is a Dorotheumban.

A zálogház 1787-ben átköltözött a névadó, korábbi Dorottya-rendi apácazárdába, amelyet száz év múltán szintén kinőtt. I. Ferenc József utasítására létesült az új székház a lebontott kolostor helyén, a Dorotheergassén 1901-ben ünnepélyesen megnyitott neobarokk palotában, a bécsi körút, a Ring építője, Emil von Förster tervei alapján.

Dicstelen szerepet játszott a Dorotheum a Harmadik Birodalom idején. Az állami intézmény hatalmas nyereségre tett szert a nácik által eltulajdonított zsidó javak elárverezéséből, és 1945 után sem nyújtott segítséget a korábbi tulajdonosoknak és leszármazottaiknak a rablott műkincsek visszaszerzéséhez. Ez csak a Dorotheum 2001-es privatizációja után vált lehetségessé, amikor az aukciósházat 1 milliárd schillingért (72,2 millió euró) eladták a One Two Management und Beteiligungs GmbH-nak, a One Two Sold internetes aukcióház tulajdonosának.

A vételárból 32 millió dollárt a "Nemzetiszocializmus Áldozatait Kártalanító Általános Alap" számlájára utaltak át, és független történész szakértők a Dorotheum megbízásából 2006-ban jelentést készítettek a náci korszak aukcióiról. Azonkívül a Dorotheum - német nyelvterületen egyedüliként - saját, nemzetközi hálózattal rendelkező osztályt létesített, amely az árverésre kerülő műtárgyak eredetét vizsgálja.

A 2007-es jubileumi évben a Dorotheum gazdaságilag erős lábakon áll. Eredeti két alapvető tevékenysége, az árverések és zálogkölcsönügyletek mellett egy ideje kereskedelemmel is foglalkozik. 1978 óta galériát tart fenn eladásra szánt műkincsekből, emellett Ausztria legnagyobb ékszerforgalmazója, és tulajdonában van az ország legmodernebb ékszerműhelye. Az elmúlt másfél évtizedben a Dorotheum lerakatokat létesített külföldön is, Prágában (1992), Brüsszelben (1995), Düsseldorfban és Münchenben (2003), valamint Milánóban (2005).

Az árverések révén a Dorotheum tavaly 89 millió eurós rekordbevételhez jutott. A 300 éves évfordulót az aukciós ház áprilisban és májusban két nagy jubileumi árveréssel, egy április 21-én rendezendő "nyitott kapuk napjával", valamint a Dorotheum történetét bemutató "Az első 300 év" című könyvvel ünnepli.

(Múlt-kor/MTI)