A külkereskedelem foglalkoztatta a vasbértörvény atyját
2007. április 18. 15:30
Kétszázharmincöt éve, 1772. április 19-én született David Ricardo angol közgazdász, politikus, a klasszikus közgazdaságtan egyik legfontosabb képviselője.
Korábban
A profitot kutatta
Ricardo egy szefárd zsidó családból származott, szülei tizenhét gyermeke közül harmadikként látta meg a napvilágot. Már 14 éves ifjoncként apja üzletében dolgozott, s a tőzsde világát alaposan kiismerte. Családjával azonban megromlott kapcsolata, amikor 21 évesen egy kvéker lányt vett el. Tőzsdei ismeretei és üzleti tehetsége révén fokozatosan növelte vagyonát, végül 42 évesen visszavonult a mindennapi ügyektől, s családjával vidékre költözött.Ricardo legfontosabbnak tekintett, 1817-ben megjelent A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei című művében kiállt a külkereskedelem mellett, s egy, a valóságtól erősen elrugaszkodott modell segítségével próbálta bizonyítani, hogy a szabadkereskedelem hasznos a résztvevő országok és a gazdasági szereplők számára. Úgy vélte, hogy elmélete akkor is helytálló, ha az egyik ország a másiknál minden terméket csak kisebb hatékonysággal tud előállítani (ez az elmélet a komparatív előnyök elméleteként vált ismertté).
Ricardo több igen fontos, elméletileg és gyakorlatilag is megválaszolandó kérdést tett föl. A földbirtokosok pártján álló közgazdászként tudni akarta, hogy a nem munkából származó többletjövedelem - földjáradék, profit - miből keletkezik, s mitől függ nagysága. Érdekelte az is, hogy mi az oka a profitráta csökkenő tendenciájának, illetve stagnálásának, s emellett az egyes adózási formákat is kutatta. Az összgazdasági folyamatokat figyelve azt vizsgálta, hogy a kormánynak milyen adózási politikát kell foganatosítania, hogy ne korlátozza a befektetéseket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap