Nyomozó vizsgálja a Vesta-szüzek házát
2007. április 17. 14:00
Gordianus, a Nyomozó először a Római vérben lépett színre. Az Agavé Kiadó által kiadott kötet novellafüzére most az ezt követő évek zűrzavaros eseményeibe kalauzolja el az olvasót.
Korábban
![]() |
A sorozat következő része, A végzet fegyvere a Spartacus-féle véres rabszolgafelkelés idején játszódik, i.e. 72-ben. A két kötet között tehát nyolc év telt el, és a kíváncsi olvasók gyakran feltették nekem a kérdést, hogy mi történt abban a nyolc évben.
A válasz, ha csak töredékesen is, ebben a könyvben olvasható, amely ezek szerint valójában a sorozat második része, hiszen Gordianus, a Nyomozó i.e. 80 és 72 közötti nyomozásait gyűjti egybe, azaz a Római vér és A végzet fegyvere közti történéseket. Kiderül, hogy ez az időszak sem szűkölködött gyilkosságokban, emberrablásokban, kísértetjárásokban, eltűnésekben, lefejezésekben, szentségtörésekben, lopásokban, végrendelet-hamisításokban és egyéb bűnesetekben.
Gordianust több ízben elkíséri Eco is, a néma fiú, akivel a Római vérben találkozott. Megjelenik természetesen Bethesda, Gordianus zsidó-egyiptomi származású ágyasa is, aki bebizonyítja, hogy nemcsak a gazdája képes kibogozni egy rejtélyt. Egy másik történetből kiderül, hogyan jutott hozzá Gordianus hűséges testőréhez, Belbóhoz. Egy harmadikból pedig megtudhatjuk, hogy mit csinált Gordianus fiatalemberként Alexandriában. Cicero és Catilina főszerepet játszanak, Marcus Crassus és Julius Caesar viszont ezúttal háttérbe szorulnak.
Az olvasó előtt továbbá világossá válik, honnét ered Gordianus és patrícius jótevője, Lucius Claudius barátsága. Az etruszk birtok, amelyre Gordianus A méhkirály és a méhek című írásban ellátogat, ugyanaz, amit később a Catilina rejtélyében örököl. A Saturnalia-ezüst eltűnése és Az alexandriai macska című novellák helyszínéül szolgáló Palatinus-dombi ház pedig ugyanaz, amelyben később a Nyomozó lakni fog.
A római történelmet igen érzékletesen felelevenítő Saylor novellagyűjteménye az Agavé Kiadó kiadásában jelent meg, és a Heinisch Mónikától megszokott élvezetes és alapos fordítás pedig letehetetlenné varázsolta a könyvet. Az olvasó már csak abban reménykedik, hogy hamarosan napvilágot lát magyarul a Gordianus-saga következő kötete is.
Steven Saylor: A Vesta-szüzek háza. Ford: Heinisch Mónika. Budapest, 2007. Agavé Könyvek. 222 o. 2380 Ft.

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.

Németország
- Eredetileg nem akart az országos politikában szerepet vállalni a kölni polgármester, Konrad Adenauer
- Felállították Trierben Karl Marx monumentális bronzszobrát
- Több mint háromezer éve süllyedhetett el a Bodeni-tóból kiemelt méretes fahajó
- A fiatal II. Vilmossal már nem találta meg a közös hangot az idősödő Vaskancellár
- A másik Göring – így menekítette a hírhedt náci vezető öccse a koncentrációs táborok rabjait
- A weimari nagyherceg annyira megkedvelte Bachot, hogy csak négyhetes szobafogság után engedte el
- Gyermekkorában értelmileg visszamaradottnak hitték a fizikát megújító Albert Einsteint
- Blumenkrieg – sokszor virágokkal várták az Anschluss idején bevonuló német katonákat
- Kinek köszönhetjük Hitlert? – Dietrich Eckart és Hitler kapcsolatának kezdete
- Az Egyesült Államok két alkalommal is „elveszített” atomfegyvereket az 1950-es években tegnap
- Feltárul a NASA vezető űrkutatója, Bejczy Antal életműve az Óbudai Egyetemen tegnap
- Halála miatt maradt befejezetlen Puccini utolsó operája, a Turandot tegnap
- Személyesen osztotta a szegényeknek az ételt palotájában Szent Lajos tegnap
- Ötven ízű hús és erőt adó eledel – így vélekedtek régen a marháról és a disznóról tegnap
- Az olasz fasiszta párt lelkes tagja volt „a rádió atyja”, Guglielmo Marconi tegnap
- Barátja és hőse, Jurij Gagarin életéért adta sajátját Vlagyimir Komarov tegnap
- Újjáépül az Iszlám Állam által felrobbantott moszuli al-Nuri nagymecset tegnap