2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Pizsamás konferencián született a rapallói szerződés

2007. április 16. 15:30

Győzött a diplomáciai pizsamaparti

A `pizsamás konferencia` utáni nap, április 16-án már alá is írták az egyezményt, amely szerint mindkét fél elengedi a másikkal szemben fennálló háborús adósságokat, valamint a hadifoglyok ellátására fordított kiadások megtérítését. Németország lemondott a német vállalatokat a szovjet államosítás miatt ért károk megtérítéséről annak fejében, hogy a szovjetek más követelő államok számára sem fizetnek kártalanítást. A szerződés harmadik cikkelye rendelkezett a diplomáciai és konzuli kapcsolatok azonnali felvételéről, a negyedik passzus pedig kimondta, hogy `a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok általános szabályozására vonatkozóan a legnagyobb kedvezmény elve érvényesül`.

A rapallói szerződés igen negatív fogadtatásra talált, legjobban a németek megerősödésétől tartó Franciaország ellenezte. A francia diplomácia azt hangoztatta, hogy a szerződés nem titkolt célja Lengyelország újrafelosztása, s arra gyanakodtak, hogy a két fél fegyveres segítségnyújtásról is kötött titkos megállapodást.

Németország és Szovjet-Oroszország 1922. július 29-én titkos, a versailles-i békével ellentétes záradékot csatolt a szerződéshez, amely lehetővé tette, hogy a leépített német hadsereg katonái titokban a Szovjetunióba menjenek kiképzésre. 1922. november 5-én Németország a szovjet köztársaságokkal is szerződést írt alá, amely a rapallói szerződés hatályát Ukrajnára, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra is kiterjesztette. Németország így be tudta biztosítani a Kaukázus felől érkező olajszállítmányokat, s tovább függetlenítette magát a francia-brit tengelytől.

Eme záradékok aláírását a mérsékelt és józan politikusként ismert Rathenau már nem érhette meg: 1922. június 22-én a berlini utcán gyilkolták meg egy radikális jobboldali szervezet tagjai. Kollegája, Georgij Csicserin Lenin 1924-es halála után határozottan szembeszállt Sztálin külpolitikai nézeteivel, amelyeket hibásaknak tartott a német kapcsolatok kérdéseiben is. 1930-ban betegsége miatt leváltották, 1936. július 7-én halt meg Moszkvában.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár