2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Összeférhetetlen tudós volt a gravitációs elmélet atyja

2007. április 2. 17:45

Aki az emberi nemet szellemével felülmúlta

1669-ben Isaac Barrow matematikus, fizikus utódjaként kinevezték professzornak Cambridge-be. Optikát tanított és vizsgálta a fénytörés jelenségét, kísérletei nyomán felfedezte, hogy az eredetileg összetett fehér fényt a prizma alkotóelemeire bontja szét, egy másik prizma pedig újra össze tudja állítani fehér fénnyé. Bebizonyította azt is, hogy ha a fény szétszóródik, akkor is ugyanolyan színű marad, tehát nem a tárgyak hozzák létre a színeket, hanem visszatükrözik a már színes fényt.

Newton azt tűzte ki célul, hogy olyan távcsövet szerkesszen, melyben a képeket körülvevő színes foltok zavaró hatása nem lép fel. Ezt ugyan nem tudta elérni, de megszerkesztette a ma Newton-távcsőnek nevezett tükrös távcsövét. 1672-ben bemutatott Fény és színelmélet című munkája akkora vitát váltott ki a Royal Society tagjai között, hogy Newton elhatározta, nem publikál többé.

Mégis 1684-ben, Edmund Halley bíztatására belefogott a Principia mathematica philosohiae naturalis megírásába, melyet sokan a tudománytörténet, sőt az egyetemes emberi történet legnagyobb alkotásának tartanak. A könyvet mindössze 17 hónap alatt írta, hogy feleletet adjon az égi-mechanika kérdéseire, s megmagyarázza az "égi jelenségek összességét azzal az egyetlen feltevéssel, hogy a gravitáció a Nap közepe felé hat a távolság négyzetével fordított arányban". A tudós 1692-93-ban súlyos idegösszeomlást kapott, melyből lassan felépült ugyan, s szellemi képességeit is visszanyerte, de élete hátralevő 35 évében már nem volt több jelentős felfedezése.

William Blake festményén

1699-ben az állami pénzverde vezetője lett, 1703-tól 1727. március 31-én bekövetkezett haláláig a Royal Society elnöke volt. Bár a filozófusok nagyon kis helyet szánnak a newtoni világképnek a filozófia történetében, munkássága egyáltalán nem elhanyagolható. A filozófia lényegét abban látta, hogy a mozgásjelenségeken keresztül megvizsgálta a természet erőit, majd ezekből az erőkből vezette le a többi jelenséget. Megfogalmazta és ezzel hosszú időre meg is határozta a természettudomány kutatási módszerét, kitűzte a természettudományos kutatás alapvető célját és egységes, koherens világképet alkotott.

Newton 85 évet élt, tisztelettől övezve, a királynő 1705-ben lovaggá ütötte, ettől kezdve kijárt neki a Sir megszólítás. A Westminster apátságban temették el Londonban, szobra előtt ez áll: "Newton, aki az emberi nemet szellemével felülmúlta."

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Weberné Zsikai Mária, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár