7 végzetes pillanat

Megfigyeléssel és megőrzéssel foglalkozik a Nemzetközi Sarki Év

2007. május 9. 12:00

Március 1-jén vette kezdetét a 2009-ig tartó Nemzetközi Sarki Év, amely arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a sarkvidék az eseti akciók helyett állandó figyelmet érdemel.

Kezdetben megették egymást

Az Északi- és Déli-sark roppant érzékenyen reagál az éghajlatváltozásra és hatásaira. Jelenleg veszélyeztetett élőhelyei valódi klímaarchívumként is működnek, mert a jégből és a fagyott talajból vett minták alapján dokumentálhatók a korábbi éghajlat-változások. Az Északi-sarkvidék nem utolsó sorban mintegy 4 millió inuit lakóhelye is.

Negatív rekordot dönthet a sarkköri jég kiterjedése

A 2007-2008 folyamán negyedszer megrendezett Nemzetközi Sarki Év eredetileg tudományos kutatásként indult, ma egyre inkább megőrzéssel foglalkozik. A sarkvidékek tanulmányozása alapján ugyanis egyre nyilvánvalóbb lett: a jéghegyek olvadnak, a gleccserek visszahúzódnak, a fagyott talaj pedig kiolvad. A Sarki Év keretében ezért a világ minden táján figyelemfelkeltő rendezvényekre kerül sor, tudományos tanácskozásokat és fesztiválokat rendeznek.

Több mint 60 ország vesz részt az együttűködésben, amit a Nemzetközi Tudományos Tanács, a Meteorológiai Világszervezet, a Nemzetközi Sarki Alapítvány neve fémjelez. A 2007-2008-as Nemzetközi Sarki Év ismeretője szerint "a mostani Nemzetközi Sarki Év új korszakot nyit  a sarkvidéki kutatásban. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fizikát, biológiát, társadalomtudományokat, a helyi közösségeket és oktatókat is magában foglaló interdiszciplináris kutatásokra. Ez egy igazi nemzetközi projekt."

A Sarki Év leginkább az oktatásra, ismeretterjesztésre fog koncentrálni, a naprakész információkhoz blogok, podcastok és egy geoböngésző segítségével juthatunk hozzá.

Az első, 1882-83-as Nemzetközi Sarki Év osztrák-magyar születésű tengerésztisztek nevéhez fűződik. A jelenség nem volt újdonság: a Monarchia haditengerészete ugyanis komoly szerepet játszott a sarkvidéki területek megismerésében. Az 1857-1859 között végrehajtott, Novara-expedíció, a Föld körülhajózása mellett, az első volt a modern tengerkutató utazások sorában - írta Nagy Miklós a Magyar Tudomány 2001-es számában. Az 1872-1874. évi Osztrák-Magyar Északisarki Expedíció fedezte fel a Jeges-tenger szigetcsoportját, a Ferenc József-földet. Ám e hatalmas tudományos eredményeket felmutató vállalkozások mellett legalább ilyen jelentősek a flotta többi útjai is, amelyek részismeretek gyűjtésével járultak hozzá a világ megismeréséhez.

Georg Neumayer és Karl Weyprecht javasolták elsőként, hogy az év folyamán különböző helyeken végezzenek összehangolt tudományos kutatásokat, méréseket. Ugyanazt a jelenséget így több szempontból is megvizsgálták, közösen értékelték.

Az együttműködés megszervezése hét évig tartott. 12 expedíciót indítottak az Északi-sarkra, hármat a Déli-sarkra. 12 ország vett részt a projektben: az Osztrák-Magyar Monarchia, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Oroszország, Nagy-Britannia, Kanada és az Egyesült Államok. Az első Nemzetközi Sarki Év során azonban tragikus módon 24 amerikaiból 17-en éhen haltak az Északi-sarkra vezetett expedíció tagjai közül, mivel az élelemszállító hajó nem érkezett meg időben. A többiek csak úgy élhették túl, hogy megették a többiek tetemét.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!