A kulturális örökség erősíti az EU összetartozását
2007. március 21. 13:15
Az európaiak több mint fele szerint az Európai Unió elősegítheti nemzeti kulturális örökségük fennmaradását, ugyanakkor nem egységes az európai örökség meghatározása.
Korábban
A megkérdezettek 58 százaléka vélekedett úgy, hogy az EU `hozzájárulhat ahhoz, hogy országuk kulturális öröksége több támogatásban és nagyobb védelemben részesüljön`. A felmérésben részt vevők 63 százaléka gondolja úgy, hogy az EU `nem jelent veszélyt országuk identitásának megőrzésére`, a magyaroknak az átlagnál valamivel kisebb hányada, 59 százaléka vélekedett így. Hatvan százalékot tett ki azoknak az aránya, akik szemében az európai kulturális örökség létének ténye erősíti az EU-hoz tartozás érzését.
Országonként különböző, hogy milyen értékeket tartanak az emberek nemzeti kulturális örökségükhöz tartozónak. A franciák és a magyarok legnagyobb része (63, illetve 51 százalék) építészeti emlékeket és műemlékeket, míg a németek 52 százaléka és a finnek 42 százaléka a történelmet, a hagyományokat és a szokásokat. Az olaszok legtöbbje (38 százalék) az építészettel, kisebb részük a festészettel és a régészeti emlékekkel (16-16 százalék) illetve a mozifilmekkel (10 százalék) azonosítja kulturális örökségét.
A felmérést az Ipsos közvélemény-kutató intézet készítette a francia kulturális és tájékoztatási minisztérium felkérésére, abból az alkalomból, hogy a tárca háromnapos szemináriumot rendezett Párizsban az európai örökség témakörében. Összesen 5023 embert kérdeztek meg az Európai Unió alapító tagállamai közé tartozó Franciaországban, Németországban és Olaszországban, valamint az 1995-ben csatlakozott Finnországban és a 2004-ben taggá vált Magyarországon.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.