Hirohito császár kezdettől ellenezte a háborút
2007. március 12. 10:15
Hirohito japán császár alapvetően ellenezte a háborús politikát, amely a második világháború tragikus vereségéhez vezetett - derül ki egykori kamarásának naplójából.
Korábban
Félt a Szovjetuniótól |
A legtöbb bejegyzés mindenekelőtt 1939 májusából, két és fél évvel a csendes-óceáni háború kirobbanása előtti, és 1945 júniusából, két hónappal a kapituláció előtti időszakból származik. 1941 januárjában például Hirohito kijelentette: "Japán alábecsülte Kínát. A legbölcsebb lenne gyorsan befejezni a háborút, és a következő tíz évben Japán megerősítésén kellene munkálkodni." Akkor azonban már két éve folyt a háború Kína ellen, és az uralkodó állítólag bevallotta kamarásának, hogy nem akarta ezt a háborút, mert félt a Szovjetuniótól.
1942 decemberében, egy évvel azután, hogy Japán megtámadta Pearl Harbort, a császár arról beszélt, hogy "tudni kell időben befejezni egy háborút". A napló szerint volt olyan kijelentése is, amely szerint azért sem árt az óvatosság egy háború megindításakor, mert soha nem lehet előre tudni, hová vezet.
Vannak a naplóban magánéleti megjegyzések is: az egyik tanúsága szerint Hirohito például meg akarta változtatni azt a szokásjogot, amely szerint a császár nem élhetett együtt gyermekeivel. Erre azonban csak a II. világháború után nyílt lehetősége.
Az emlékiratok, amelynek szerzője 1934 és 1947 között állt a császár közvetlen szolgálatában, először folytatásokban jelenik meg a Bungei Sundzsu című folyóiratban. Kiadásának különös jelentőséget ad, hogy továbbra is fennállnak a nézeteltérések Peking és Tokió között Japán háborús cselekedeteivel kapcsolatban, miközben áprilisban Tokióba várják Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfőt.
A japán császári ház egyelőre nem reagált a naplórészletekre. Tavaly júliusban tiltakozást váltott ki uralkodói körökből egy másik egykori kamarás vallomása, amely szerint az idős Hirohito ellenezte, hogy a Jaszukuni-szentélybe temessenek egykori háborús bűnösöket. Az erre vonatkozó császári idézet 1988-ból származik, amikor Hirohito már 87 éves volt, Ogura emlékirataiban azonban egy fiatal, ereje teljében lévő uralkodó szólal meg.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.