2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Gázgyárat tárnak fel a skót régészek

2007. március 2. 11:45

A skót ipari régészet szorgos művelői egy egykori buszpályaudvar alatt 200 éves gázgyár maradványaira bukkantak rá Edinburgh központjában.

A régészek megtalálták a skót főváros legelső gázgyárának maradványait. Az egykori épületre a helyszín újrahasznosítási mzunkálatait megelőző régészeti feltáráson bukkantak rá a város keleti felén. A városi tanács vezető régésze, John Lawson szerint a feltárás azért egyedülálló, mert a város története kapcsán mindenki csak a középkorra gondol, így egy későbbi kor maradványai kuriózumnak számít.

A gázgyár 1817-ben kezdte meg működését, és kora egyik legnagyobb ipari különlegességeként üzemelt: a csúcspontján közel 200 munkás dolgozott benne. Az 1930-as években aztán részlegesen elbontották, és a maradványokra egybuszpályaudvart építettek. A helyszínen most lakó- és irodaépületek épülnek majd. A szakértőknek még hat hónapra van szüksége a helyszín teljes feltárásához.

A budapesti gázgyár helyszínén is dolgoztak régészek, akik legutóbb egy római lábbelit találtak a földben. Fővárosunk gázellátó központja száz évvel fiatalabb a skót örökség darabjánál, mert annak építését 1910-ben kezdték meg. Első lépésként egy Duna-parti védművet készítettek, majd a vasút iparvágányai és a közutak következtek. 1913-ra a gyár épületeinek és gépeinek nagyrésze már készen állt a termelésre. Az év októberétől kezdve fokozatosan megkezdték a gyár üzemeltetését.

A hivatalos megnyitót 1914. június 13-án tartották. A gyár a maga idejében a legkorszerűbb technológiát alkalmazta, amely napi 250 ezer köbméter gáz termelését is lehetővé tette. A fővárosföldgázra való átállása miatt már 1980-ban be akarták zárni az üzemet, de erre csak négy évvel később, 1984 októberében került sor - írta a Wikipédia. A területen található kiemelkedő értékű épületeket műemléki védettséggel látták el, és azok hasznosításáról jelenleg is folyik a vita.

Az ipari régészet vizsgálatának tárgya az ipari örökség. Ma Magyarországon az iparrégészet szinte kizárólag a hagyományos régészet azon ágát jelenti, amely elsõsorban a föld ásványait a tûztechnika segítségével átalakító iparágak emlékeit vizsgálja régészeti, természettudományos és mûszaki eljárások komplex alkalmazásával - írta Németh Györgyi Ipari örökség és városkép című tanulmányában.

A nemzetközi tudományban iparrégészetnek azt az új, átfogó szakterületet nevezik, amelynek célja az iparosítás által a közeli és távoli múltban megteremtett és a jelenben bennünket körülvevõ történeti környezet megismerése és megértése. A tágabb értelemben vett iparrégészetrõl Magyarországon már 1976-ban hírt adott Heckenast Gusztáv,  illetve − ipari régészet elnevezéssel − Vajda Pál, a szakterület azonban még ma is alig ismert a tudományos életben és a szélesebb közönség elõtt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár