15 percig híres volt a pop-art atyja
2007. február 22.-Múlt-kor
Húsz éve, 1987. február 22-én halt meg Andy Warhol, aki a fogyasztói társadalom kultúrhírnöke, a pop-art atyja, kor- és kórtünet volt.
Egy botrányos polihisztor élete
Andrew Warhola néven született Pittsburghben szlovákiai rutén szülőktől 1928. augusztus 6-án. Beteges gyerek volt, nyolcévesen skarlát szövődményeként Vitus-kór támadta meg, amely pigmenthiányt okozott bőrében - különös fehérsége azonban később nem vált hátrányára, csak fokozta körülötte az amúgy is felfokozott érdeklődést. Ugyancsak betegágyában kezdett el rajzolni, filmsztárok képeit gyűjtötte és a rádiót hallgatva érdeklődött a show-biznisz iránt. 1949-ben költözött New York-ba és reklámgrafikus lett. Ebből a szakmából született sajátos művészete, amelynek alapját a mindennapi tárgyak és produktumok képezték.A Campbell leveskonzervről ma már szinte az egész világnak inkább Warhol jut eszébe, mint maga az előre gyártott étel, és az Amerika egyik jelképéből, a Coca Colás üvegből is képes volt műalkotást létrehozni, már-már "fallikus szimbólumként" beállítva azt. Ő volt az első, aki képeit, a legendás selyem szitanyomatokat, Elvis Presley, Marilyn Monroe és Elisabeth Taylor ma már 20. századi "ikonként" emlegetett portréit, sorozatban kezdte gyártani, egyúttal minimalizálva saját alkotói tevékenységét.
Önmagát "gépnek" minősítette, jellemző, hogy New York-i alkotóműhelyét is Factory-nak, azaz "gyárnak" nevezte el. A Factory sztárjai, köztük Gerard Malanga fotós-képzőművész, Edie Sedwick modell vagy az énekes-színésznő Nico, külön kasztot képviseltek a New York-i művészvilágban. Közben a "Mester" meghirdette máig érvényes, sőt, a médiaglobalizáció gyorsulásával egyre érvényesebb mondását, mely szerint "mindenkinek joga van 15 perc világhírre".
Warhol szinte minden művészeti ágban kipróbálta magát, és mindegyikkel alaposan arcul csapta a közízlést. Filmjei között voltak több órás, közönségriasztó alkotások, mint az Evés, vagy az Álom, elkészítette a maga Frankenstein, Tarzan és Drakula-változatát. Legnépszerűbbnek mondható munkája, az 1966-ban készült Chelsea Lányok két 16 milliméteres film párhuzamos vetítéséből és egymás hangcsíkjainak keveréséből állt. Több műve, mint a Magányos Cowboyok, a Blue Movie szexuális tartalmával okozott botrányt.
Banános borító cipzárral
Rock-történetet is írt: az Exploding Plastic Inevitable című szado-mazochista performance-ához összehozott együttes, a Velvet Underground, soraiban Nicóval, John Cale-lel és Lou Reeddel, referenciává vált minden punk és alternatív rock-banda számára.Andy Warhol még az ellene 1968-ban elkövetett merényletet is "műalkotássá" tette: közszemlére került meztelen, sebhelyekkel borított felsőtestéről fotója, hírnevet szerezve ezzel támadójának, a modell Valerie Solanasnak. Élete hátralévő közel két évtizedében a hírességek portréi és a tv-show-k mellett egyre inkább az írás felé fordult: magyarul is megjelent az Andy Warhol filozófiája A-tól Z-ig, és kiadta naplóit, amelyben alaposan leszedte a keresztvizet a New York-i elit társasági életről, amelynek ő maga is egyik színfoltja volt. "Ma nem az számít, hogy a Mayfloweren érkeztél-e Amerikába vagy sem. A Társaságba mindenki bekerülhet, aki gazdag, hatalma van, gyönyörű vagy híres" - állapította meg nem kis keserűséggel.
Warhol 59 évesen halt meg egy New York-i kórházban orvosi műhiba következtében: epeműtétje után a szervezetét túlterhelő infúziós folyadéktól végzetes szívrohamot kapott.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Göbölyös N. László)
