15 percig híres volt a pop-art atyja
2007. február 22. 18:00
Húsz éve, 1987. február 22-én halt meg Andy Warhol, aki a fogyasztói társadalom kultúrhírnöke, a pop-art atyja, kor- és kórtünet volt.
Korábban
Egy botrányos polihisztor élete
Andrew Warhola néven született Pittsburghben szlovákiai rutén szülőktől 1928. augusztus 6-án. Beteges gyerek volt, nyolcévesen skarlát szövődményeként Vitus-kór támadta meg, amely pigmenthiányt okozott bőrében - különös fehérsége azonban később nem vált hátrányára, csak fokozta körülötte az amúgy is felfokozott érdeklődést. Ugyancsak betegágyában kezdett el rajzolni, filmsztárok képeit gyűjtötte és a rádiót hallgatva érdeklődött a show-biznisz iránt. 1949-ben költözött New York-ba és reklámgrafikus lett. Ebből a szakmából született sajátos művészete, amelynek alapját a mindennapi tárgyak és produktumok képezték.A Campbell leveskonzervről ma már szinte az egész világnak inkább Warhol jut eszébe, mint maga az előre gyártott étel, és az Amerika egyik jelképéből, a Coca Colás üvegből is képes volt műalkotást létrehozni, már-már "fallikus szimbólumként" beállítva azt. Ő volt az első, aki képeit, a legendás selyem szitanyomatokat, Elvis Presley, Marilyn Monroe és Elisabeth Taylor ma már 20. századi "ikonként" emlegetett portréit, sorozatban kezdte gyártani, egyúttal minimalizálva saját alkotói tevékenységét.
Önmagát "gépnek" minősítette, jellemző, hogy New York-i alkotóműhelyét is Factory-nak, azaz "gyárnak" nevezte el. A Factory sztárjai, köztük Gerard Malanga fotós-képzőművész, Edie Sedwick modell vagy az énekes-színésznő Nico, külön kasztot képviseltek a New York-i művészvilágban. Közben a "Mester" meghirdette máig érvényes, sőt, a médiaglobalizáció gyorsulásával egyre érvényesebb mondását, mely szerint "mindenkinek joga van 15 perc világhírre".
Warhol szinte minden művészeti ágban kipróbálta magát, és mindegyikkel alaposan arcul csapta a közízlést. Filmjei között voltak több órás, közönségriasztó alkotások, mint az Evés, vagy az Álom, elkészítette a maga Frankenstein, Tarzan és Drakula-változatát. Legnépszerűbbnek mondható munkája, az 1966-ban készült Chelsea Lányok két 16 milliméteres film párhuzamos vetítéséből és egymás hangcsíkjainak keveréséből állt. Több műve, mint a Magányos Cowboyok, a Blue Movie szexuális tartalmával okozott botrányt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.