A kétkedő kémikus: 380 éve született Robert Boyle
2007. január 24. 16:00
Háromszáznyolcvan éve, 1627. január 25-én született az írországi Waterford grófságban, Lismore várában Robert Boyle ír-angol fizikus és kémikus.
Korábban
Az angol tudományos akadémia alapítója
Apja, akinek 14-ik gyermekeként jött a világra, Cork grófja és Írország kormányzója volt. Robert már kisgyerekként elsajátította a latin és francia nyelvet, 1635-től Etonban tanult, majd 1639-44 között bátyjával és nevelőjükkel Európát járta. Négy évig Genfben tanultak, majd Firenzében Galilei írásait tanulmányozta.18 évesen nagy vagyont örökölt, stalbridge-i birtokán idejét és pénzét a tudományos kutatásnak szentelte, emellett erkölcsi tárgyú értekezéseket írt. Ezek egy része 1655-ben jelent meg az Alkalmi elmélkedések című könyvben, Boyle egy tanulmánya ösztönözte Swiftet is a Gulliver megírására. Birtokai ügyében Írországban is töltött némi időt, s mivel itt kísérleteihez nem talált laboratóriumot, boncolással foglalkozott.
Boyle 1656-68 között az oxfordi egyetemen tanított. Miután hallott Guericke kísérletéről, a magdeburgi féltekékről, Robert Hooke segítségével légszivattyút épített, mellyel úttörő kísérleteket folytatott, feltárta a levegő fizikai jellemzőit és szerepét az égésben s a légzésben, kimutatta összenyomhatóságát s azt, hogy a hang csak levegőben terjed, vákuumban nem. 1660-ban Hooke állapította meg, hogy a levegő sűrűsége arányos a ráható nyomással.
Boyle minderről A levegő rugalmasságát és hatásait érintő új fizio-mechanikai kísérletek című írásában számolt be. Ennek 1662-es második kiadásához csatolta azt a tanulmányát, amely a ma Boyle-Mariotte-törvénynek nevezett összefüggésről számolt be. Ezt tanítványa, Richard Townley fogalmazta meg, s Boyle maga is Townley-törvénynek nevezte, eszerint állandó hőmérsékleten bármely gáz nyomása és hőmérséklete fordítottan arányos egymással. A francia Mariotte csak 1676-ban ismerte fel ezt a szabályt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.