A kétkedő kémikus: 380 éve született Robert Boyle
2007. január 24. 16:00
Háromszáznyolcvan éve, 1627. január 25-én született az írországi Waterford grófságban, Lismore várában Robert Boyle ír-angol fizikus és kémikus.
Korábban
Az angol tudományos akadémia alapítója
Apja, akinek 14-ik gyermekeként jött a világra, Cork grófja és Írország kormányzója volt. Robert már kisgyerekként elsajátította a latin és francia nyelvet, 1635-től Etonban tanult, majd 1639-44 között bátyjával és nevelőjükkel Európát járta. Négy évig Genfben tanultak, majd Firenzében Galilei írásait tanulmányozta.18 évesen nagy vagyont örökölt, stalbridge-i birtokán idejét és pénzét a tudományos kutatásnak szentelte, emellett erkölcsi tárgyú értekezéseket írt. Ezek egy része 1655-ben jelent meg az Alkalmi elmélkedések című könyvben, Boyle egy tanulmánya ösztönözte Swiftet is a Gulliver megírására. Birtokai ügyében Írországban is töltött némi időt, s mivel itt kísérleteihez nem talált laboratóriumot, boncolással foglalkozott.
Boyle 1656-68 között az oxfordi egyetemen tanított. Miután hallott Guericke kísérletéről, a magdeburgi féltekékről, Robert Hooke segítségével légszivattyút épített, mellyel úttörő kísérleteket folytatott, feltárta a levegő fizikai jellemzőit és szerepét az égésben s a légzésben, kimutatta összenyomhatóságát s azt, hogy a hang csak levegőben terjed, vákuumban nem. 1660-ban Hooke állapította meg, hogy a levegő sűrűsége arányos a ráható nyomással.
Boyle minderről A levegő rugalmasságát és hatásait érintő új fizio-mechanikai kísérletek című írásában számolt be. Ennek 1662-es második kiadásához csatolta azt a tanulmányát, amely a ma Boyle-Mariotte-törvénynek nevezett összefüggésről számolt be. Ezt tanítványa, Richard Townley fogalmazta meg, s Boyle maga is Townley-törvénynek nevezte, eszerint állandó hőmérsékleten bármely gáz nyomása és hőmérséklete fordítottan arányos egymással. A francia Mariotte csak 1676-ban ismerte fel ezt a szabályt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap