2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Emléktáblát kaptak a zsidómentő igazak a Panthéonban

2007. január 22. 09:30

Jacques Chirac francia államfő csütörtök este ünnepélyesen felavatta a második világháborúban zsidókat mentő "Franciaország Igazainak" emléktábláját a nemzet halhatatlanjainak emlékhelyén.

Az 1953-ban alapított jeruzsálemi Jad Vasem, a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága hivatalosan 2725 olyan francia nem zsidó állampolgárt ismert el az úgynevezett Világ Igazai között, akik a második világháború alatt zsidók életét mentették meg. Nekik és a többi névtelen hősnek köszönhetően a deportálásokat átélő országok közül Franciaországban menekült meg a legtöbb zsidó: az akkori 300 ezer háromnegyede.

A franciaországi Soa Emlékalapítvány elnökének, Simone Veilnek a kezdeményezésére Jacques Chirac 12 évnyi elnökségének egyik utolsó eseményeként hazájának azt a történelmi megemlékező munkáját fejezte be, amelyet nem sokkal első beiktatása után maga indított el: 1995-ben ő volt az első francia államfő, aki az 1942-ben a Vel d'Hiv Kerékpárarénában összegyűjtött és haláltáborokba deportált zsidók megemlékezésén elismerte a francia állam felelősségét a 75 ezer franciaországi zsidó halálában.

Megfigyelők szerint Jacques Chirac elnöksége alatt Franciaországnak a szélsőségek elleni harcára kívánta mindig is felhívni a figyelmet és a nemzeti egység jegyében igyekezett a francia történelem elhallgatott és vitatott pontjain elindítani a feltáró emlékezés munkáját; a zsidók deportálása mellett például a rabszolgaság intézményének elítélésével vagy a második világháborúban a Franciaország oldalán harcoló egykori gyarmatokról származó katonákra emlékezve. Az Igazak példáján keresztül a francia elnök azt kívánta hangsúlyozni, hogy a történelmi örökség egységében határozza meg egy nemzet identitását annak sötét és dicsőséges pillanataival együtt.

A holokauszttagadást Jacques Chirac a "gondolkodás rákjának" minősítette ünnepi beszédében. A emléktábla-avatásra meghívást kapott a még életben lévő 240 francia "Igaz" is. A közszolgálati televízió által élő adásban, a helyszínen pedig óriás kivetítőkön közvetített ünnepséget Agnes Varda filmrendező rendezte. A megemlékezésen Francis Poulencnek Paul Éluard verseire komponált Az emberi hang című operája csendült fel.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár