Meghal Madarász Viktor, a nemzeti romantikus festészet legnagyobb mestere
2004. szeptember 13. 12:06
Apja egy vasgyár igazgatója és fémáru-kereskedő volt, ő maga 1848-ban a pozsonyi
jogakadémiáról lépett be a honvédségbe. Végigharcolta a szabadságharcot, egy
ideig bujdosott, majd jogot tanult a pécsi egyetemen. Művészeti tanulmányait
1853-ban kezdte a bécsi festészeti akadémián, majd Ferdinand Waldmüller magániskolájába iratkozott át, akit akkoriban
merész újítónak tartottak, bár csak témáiban különbözött az akadémikus
festőktől. Madarász ekkor festette a Kuruc és labanc és a Thököly álma című
képeit, majd 1856-ban a magyar festők közül elsőként Párizsba, az École des
Beaux-Arts-ra ment. Itt festett első képei (Zrínyi Péter a fogságban, Zrínyi
Miklós) a nemzeti ellenállás szellemét hirdetik. Az 1859-ben festett, fő művének tekintett Hunyadi
László siratása című képpel először a Pesti Műegylet kiállításán aratott sikert,
majd 1861-ben a párizsi Salon éves seregszemléjén megkapta a francia állami nagy
aranyérmet.
Madarász állandó kapcsolatban volt a magyar emigráció kossuthi szárnyával,
témáit szinte kizárólag a magyar történelemből merítette, szabadságharcos
élményeit transzponálva át a régmúltra. Hősi és tragikus emlékeket idézett, bár
legtöbb nagy képét - a Zrínyi Ilona elfogatását, a Dobozit, a Zách Feliciánt, a
Zrínyi és Frangepánt - Párizsban festette. A Dózsa népe már nemcsak a főnemesi
ellenállást, de a népi forradalom tragédiáját is megjeleníti. Az önkényuralom
idején Madarász itthoni népszerűsége vitathatatlan volt, az ő műveit
reprodukálták legtöbbet. Párizsi sikerét mutatja, hogy Eugénia császárné megvásárolta Krisztus az olajfák
hegyén című vásznát. Az akkoriban születő modern francia irányzatok, Delacroix,
Courbet vagy Manet stílusa nem hatottak rá, bár ismerte őket. Élete végéig
görcsösen ragaszkodott a "forradalmár festő" patetikus és kissé avitt
szerepéhez, kifejezési eszközeihez. Nála a romantika inkább belső életérzés,
mint formanyelv, bár volt érzéke a realizmushoz is, mint azt több tanulmánya
igazolja. Felfogása Eötvös József nézeteit tükrözi, aki szerint "ha valaha
magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni". (Ezt a
megközelítést vallotta másik nagy historikus festőnk, Székely Bertalan is.)
Madarász festészete egyre inkább a történelem illusztrálásában merült ki stílusa
akadémikus lett - színpadszerű jelenetekkel, pszichikai patronokkal pótolva a
művészi intenciót, keverve a klasszika és romantika megoldásait.
Külföldi sikereiről a hazai közvélemény is rendszeresen értesült, 1870-es
hazatérésekor mégis szinte általános fanyalgás fogadta. Az 1867-es kiegyezés
után ugyanis megváltozott a festészet témaköre és irányvonala, kiment a divatból
a forradalmi hangú, osztrákellenes piktúra. A kor hivatalos festője Benczúr
Gyula lett, akivel szemben Madarász egy történeti képpályázaton, Bethlen Gábor
tudósai körében című vázlatával alul maradt. A kudarc miatt elkedvetlenedett, egyre nehezebb anyagi helyzetbe került, s egyre több támadás is érte. Ekkoriban már fáradt műveket festett - Zápolya Izabella,
az Ónodi országgyűlés, Petőfi halála, igaz utóbbi igen népszerű volt, rengeteg
nyomat készült belőle. Legjobb ekkori alkotásai portrék: felesége és Izsó Miklós
arcképe. 1880-ban szakított az alkotással, s az apja után rá maradt
fémáru-kereskedésből próbált megélni, cége azonban hozzáértés híján 1902-re
csődbe ment. Budapesten érte a halál.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Rendhagyó audiovizuális fesztivállal várja az érdeklődőket a Magyar Zene Háza 11:20
- A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban 09:05
- Regényeivel vette fel a harcot a fasizmus terjedése ellen Karel Čapek tegnap
- Máig számtalan kérdőjel lengi körül az 1996-os dagesztáni túszdrámát tegnap
- Látványos színpadi shownak hitték Richmondban a tűzvészt tegnap
- A Watergate-botránnyal teljesen aláásta hatalmát Richard Nixon tegnap
- Vígjátékba illő módon lopták el a Végzet kövét 2025.01.08.
- Nem is Dom Pérignon találta fel a pezsgőt? - 10 érdekesség a habzó italról 2025.01.08.