Legendás apák és fiúk

Magyar kutató járt a hunok fővárosában

2006. december 7. 12:30

A mongol kutatók kicsit irigyek ránk, hogy nekünk van hun-mondánk - mondta el dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista a Múlt-kornak.

A hun örökség nyomában

Múlt-kor: Elmondaná, hogy milyen iskolák, történészi álláspontok léteznek az orientalisták, mongolisták között?

Obrusánszky Borbála: Jelenleg a mongolista történészek azon az állásponton vannak, hogy a hunok hozták létre azt a sajátságos pusztai államformát, melynek egyes elemei évszázadokon keresztül megőrződtek. Szintén egységes álláspont alakult ki a xiong-nu és a hun nép azonosságáról, sőt a kínai nyelvészek azt is tudni vélik, hogy a xiong-nu kifejezés valójában egy hunnu alakot ad vissza, a régi kínai kiejtés alapján. Ma már azt is elismerik a hun kutatók, hogy a hunok egy sajátos, önálló kultúrát teremtettek meg Eurázsia-szerte, melynek elemeit megtaláljuk  az eurázsiai népek között.

Tongwancheng (Fehérvár), a déli hunok fővárosa
Nézegessen hun képeket galériánkban!
 

Vita van a hunok antropológiájáról, ugyanis a mongol kutatók között  sokan a mongolok őseit kívánják látni a hun leletekben, amit azonban a  leletek nem támasztanak alá. Az eddigi leletek alapján az a valószínű,  hogy a hunok europid jellegűek voltak, akiknél keleten megfigyelhető  mongoloid jelleg is. Új eredmények vannak a nyelvészet területén is. Bár még sokan azt állítják, hogy a hunok törökül beszéltek, az eddig feltárt hun szavak ugyanúgy lehetnek mongol szavak is - tehát nem biztos, hogy a hunok nyelve török volt. Ucsiraltu, mongol nyelvész szerint a hun nyelvből vált szét a török és a mongol, de ő a magyar nyelvben meglévő sok  száz mongol szó eredetét abban látja, hogy egykor a magyarok is a hun birodalom részei voltak. Egyébként a kínai nyelvészek kimutatták, hogy a kínai nyelvben mintegy 2000 hun szó található.

Mk: Az elmúlt évtizedekben milyen jelentős hun emlékek kerültek elő?

OB: Az elmúlt évtizedekben a hunok egykori lakóhelyéről: Észak-Kína több tartományából, Oroszországból valamint Mongóliából nagyon sok új lelet került elő. Kína, Belső-Mongólia Autonóm Tartományából leghíresebbek az ún. ordoszi kincsleletek, amelyek ugyan 1972-ben kerültek elő, de azóta  csak egy monográfiában (Érdy Miklós könyve) van részletes leírás róla. Az i.e. 5-3. századból származó leletek között gazdag arany és  bronz tárgyak kerültek elő. De a hivatalosan hamarosan megnyíló belső-mongóliai  Hun Múzeumban bemutatnak nemrégen előkerült hun női diadémokat, és építészeti emlékeket, sőt hun pecsétnyomókat is, amelyek a tartományi ásatások során kerültek elő.

A szerzőről
Az ELTÉ-n végzett mongol-történelem szakon, majd a Mongol Állami Egyetem tanult. Előbb a Pécsi Egyetem külső munkatársa volt, majd az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Sámán Archívumában dolgozott. Innen került a Kőrösi Csoma Sándor Egyetemre, ahol jelenleg is előadóként dolgozik. Eddig nagyjából 15-ször járt Mongóliában, és 5-ször Kína északi területein. A kutatónak 3 monográfiája jelent meg itthon (A mongol népek története, A nesztoriánus kereszténység, A hunok kultúrtörténete), és 2 fordítást jelentetett meg (Zagd Batszajhan: A hun népek története, Dzsingisz kán: A bölcsesség kulcsa). Ezen kívül rendelkezik mongol és angol nyelvű tanulmányokkal is.
Az Ordosz déli részén is sok arany és bronztárgy került elő, amelyek a Xian-i Tartományi Múzeumban vannak kiállítva. Ezek főleg Han-koriak (i.e. 206- i. sz. 220). Kínában nagyon fontos építészeti emlékek is előkerültek. Két éve jutott el hozzánk a hír, mely szerint a kínaiak a Világörökség részévé szeretnék nyilváníttatni a déli hunok épített örökségét, Tongwanchent, amelynek eredeti neve Fehérvár (kínaiul: Bai cheng) volt. A délen  maradt hunok azonban több várost is építettek, bár néhány korábbi városuk eredetileg kínai erődítmény volt. Ugyancsak hatalmas városi településre utaló jelek kerültek elő a Bajkál- tó mentén, ahol nagy kereskedelmi és kézműipari városok voltak, a két legjelentősebb feltárás Ivolga és Deresztujn kiásása volt.

Mongol területen H. Perlee végzett terepbejárást a régi városmaradványoknál, falaknál, és kb. 15 települést nyilvánított hun korinak. Ezek közül a legnagyobbnál, a Góbiban lévő Bajanbulagnál már megkezdődtek a régészeti feltárások, orosz-mongol részvétellel. A hun emlékek után azonban Mongólia szinte minden megyéjében folynak ásatások, eddig megközelítően ezer sírt tártak fel, orosz oldalon, a Bajkál- tó déli részén pedig körülbelül kétezret. A leghíresebb mongóliai feltárás az ún. Gol Mod I-II. projekt, melyet a franciák vezetnek, és a Mongólia középső részén lévő előkelő sírokat tártak fel.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Tongwancheng (Fehérvár), a déli hunok fõvárosaElõkelõk házai a déli hunok fõvárosábanGao Ping (ma: Guyuan, Ningxia tartomány) egykori városfalaA 2007-ben megnyíló belsõ-mongóliai hun múzeum. Belsõ-Mongólia, Kína. HöhhotA múzeum másik épületeHai Ba Tao, hun pagoda. Helian Bobo, tongwancheng város alapítója építette az 5. század elején. Az egyik legkorábbi és legkülönlegesebb pagoda KínábanHun tetõcserepek, Han-dinasztia koraHun aranykorona az Ordoszból. I.e. 5-3. század. AluchaidengHun nõi diadém ábrája a hun múzeumban. Belsõ-Mongólia, Kína

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!