Megszületett Alexander Dubcek csehszlovák politikus
2004. szeptember 13. 12:06
1939-ben lépett be az illegális kommunista pártba, majd a háború alatt a Skoda-gyárban dolgozott, résztvett az ellenállási mozgalomban és a szlovák nemzeti felkelésben. Az 1950-es években a szlovák pártapparátusban dolgozott. 1951-1955 között nemzetgyűlési képviselő volt, és emellett levelező tagozaton elvégezte a pozsonyi Komensky Egyetem jogi karát. 1960-ban a csehszlovák, 1962-tól a szlovák kommunista párt titkára, 1963-tól első titkára, majd 1968-69-ben a csehszlovák kommunista párt (CSKP) központi bizottságának első titkára volt. 1968-ban tette közzé a kommunista párt akcióprogramját, amelyben a szólás- és vallásszabadság biztosítása, választási reform, a független igazságszolgáltatás megteremtése, a vállalkozás szabadsága szerepelt. Neve elválaszthatatlanul összeforrott az `emberarcú szocializmus` megteremtésére irányuló, tragikussá vált kísérlettel, az ún. `prágai tavasszal`. A reformfolyamat megindulását azonban Moszkvában nem nézték jó szemmel, és a CSKP vezetőihez intézett többrendbeli figyelmeztetés után, 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt országának csapatai lerohanták Csehszlovákiát. Dubceket és a pártelnökség öt tagját Moszkvába hurcolták és - szovjet szokás szerint - `szentesíttették` velük az ország megszállását. Őt magát egy éven belül eltávolították a pártvezetésből, rövid időre ankarai nagykövetnek küldték, majd 1970-ben a KB-ból és a pártból is kizárták. 1975-től 1984-ig a Pozsony környéki nyugat-szlovákiai állami erdészetben dolgozott, majd 1984-ben nyugdíjba ment. Az 1989-es bársonyos forradalom idején - a tömegek követelésére - visszatért a politikai életbe és a szövetségi parlament elnöke lett. Egy gépkocsibalesetnél elszenvedett súlyos sérülésébe halt bele 1992. november 7-én.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Egész életében idegenkedett a politizálástól Babits Mihály tegnap
- Slachta Margit, az elesettek védelmezője tegnap
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King tegnap
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél tegnap
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét tegnap
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma tegnap
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt tegnap