Trianon-szindróma a tévében

A trianoni békeszerződés a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt. A magyar közvéleménynek nem csupán anyagi valójában kellett szembenéznie a háborús vereséggel, a hatalmas emberveszteséggel, a menekültek áradatával, a gazdasági összeomlással, az ország feldarabolásával és az ebből eredő infrastrukturális következményekkel. Az előbbiekhez mérhető szellemi - érzelmi terhet jelentett az idegen megszállással és a békeszerződéssel kapcsolatos megaláztatások és a hozzá vezető utak feldolgozása is.

Az 1920. június 4-én nyilvánosságra hozott trianoni döntés súlyos sokkot okozott Magyarországon és az attól a naptól más országokhoz került magyarok körében egyaránt. A döntés következményeként Magyarország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakóinak száma 18 és fél millióról 7,6 millióra csökkent. Magyarország, egyik napról a másikra, közepes méretű európai országból a térség kisállama lett, amelyet területe szempontjából Lengyelország több mint négyszer, Románia több mint háromszor, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság közel háromszor, Csehszlovákia pedig másfélszer múlt felül. Az elcsatolt területeken élő 10 és fél millió ember közül 3,2 millió (30,2%) volt a magyar.

E hatalmas területvesztés és emberveszteség 'jó' alkalmat kínált a nemzeti önmarcangolásra, a sérelmi politikára, amely óhatatlanul magával hozta a szomszédos országokkal való kapcsolatok romlását, az élőítéletek, majd az egymással szembeni vádaskodás elmélyülését. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar politikai elit az adott mozgástér figyelembe vétele, netán elfogadása helyett, sokszor és szívesen tetszelgett az önsajnálat szerepében. Ez a 'szerep' hálásnak és sikeresnek is bizonyult, s jelentős tömegek támogatására számíthatott, joggal, hiszen a megmaradt országban alig volt olyan család, amelynek hozzátartozója, háza, vagyona, földje, halottja ne maradt volna az utódállamok területén.

A Horthy - korszak a területi revízió állandó hangoztatásával remélte helyrebillenteni a 'kizökkent időt'. Az 1938-1941-es részleges területszerzések ára igen nagy volt: a németek oldalán való aktív részvétel a rengeteg áldozatot, ártatlan magyar áldozatot is követelő második világháborúban. A történelem kegyetlen fintora, hogy a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia még az 1920-as döntésnél is szigorúbb volt Magyarországgal szemben.

Természetesen egy 5 x 20 perces riport-dokumentumfilm keretei nem engedik, nem engedhetik meg a 1920. június 4-éig vezető hosszú út, az igen bonyolult és sokrétű kérdés részletes, minden területre kiterjedő megtárgyalását. A megszólaltatott magyar, francia, román, cseh, osztrák, német, angol és amerikai történészek megpróbálják, ha nem is elfogadtatni, de legalább felvázolni, elmondani és talán megértetni, azt a XX. század elejére 'beérett' folyamatot, amelynek következménye az lett, hogy a soknemzetiségű történelmi Magyarország területén élő kisebbségek saját nemzeti létre, önrendelkezésre törekedtek, s az első adandó alkalommal ki is harcolták maguknak.

TRIANON- SZINDRÓMA I-V.
(m2, szeptember 20-25, 18:00)
Történész-moderátor: Ablonczy Balázs
Operatőr: Varró Gábor
Szerkesztő-rendező: Szakály István