Felfedték Kolumbusz zsarnoki vonásait

Zsarnok vagy géniusz: 500 éve hunyt el Kolumbusz Kristóf

Spanyol történészek egy 1500-ból származó, félszáz oldalas vizsgálati jegyzőkönyvre bukkantak, amely a genovai hajós és testvérei - Diego és Bartolomeo - viselt dolgaira derít fényt. A 23 tanúvallomást tartalmazó jegyzőkönyv sokkoló részletekkel szolgál Kolumbusz kegyetlenségéről, amely a maga idejében még a sokat látott tengerészeket is elborzasztotta. Ezek szerint nem ok nélkül fosztották meg Kolumbuszt az általa felfedezett területek alkirályi és főkormányzói címétől.

A szemtanúk állítása szerint az admirális, akinek a gyilkolás volt kedvenc időtöltése, bírósági ítélet nélkül végeztette ki tengerészeit, éheztette és kínvallatásnak vetette alá honfitársait. Nem engedélyezte a bennszülöttek megkeresztelését, mivel azokat így már nem lehetett volna rabszolgasorba kényszeríteni. Kolumbusz nemcsak a tengerészekkel és a bennszülöttekkel bánt kegyetlenül. Mint az egyik iratból kiderül, féktelen dühében saját vejét is agyonverte. Az első spanyol telepesek, akik sokat éheztek és nélkülöztek, többször próbáltak fellázadni Kolumbusz zsarnoki uralma ellen.

Az iratok egész más megvilágításba helyezik a korábban is ismert tényeket. Az eddig is köztudott volt, hogy Kolumbuszt és testvéreit láncra verve szállították az Újvilágból vissza Spanyolországba, ám mind ez idáig a tudósok azt hitték, hogy hamis vádak alapján tartóztatták le őket. Érdemeire való tekintettel Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd végül megkegyelmezett Kolumbusznak.

A dokumentumok nyilvánosságra kerülése után másként értelmezhető a genovai hajós további sorsa is: a vizsgálat után néhány évvel nyomorban halt meg, s sokáig azt sem tudta senki, hogy hol nyugszanak földi maradványai.

(Múlt-kor/MTI)