Nostradamus, a titokzatos jövendőmondó

Az orvoslástól a híres jóslatig

1503. december 14-én született a franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban. Kilencéves volt, amikor zsidó származású szülei a katolikus hitre tértek, nevüket a párizsi Notre Dame székesegyházról kapták. A gyors felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, s hamar elsajátította az asztrológia alapjait is. Száz évvel azelőtt, hogy Galileit tanaiért perbe fogták, Nostradamus már a kopernikuszi világkép elméletét vallotta.

Mivel anyai nagyapja orvos volt, szülei 1522-ben Montpellier-be küldték az orvosi egyetemre tanulni, s három év múlva már engedélyezték neki az orvosi gyakorlatot. Saját gyógymódját és receptjeit alkalmazva beutazta Franciaországot és rövid idő alatt híres orvos lett. Később a Garonne folyó melletti Agenba költözött, ahol 1534-ben megnősült. Házasságából egy fia és egy lánya született, de családját rövidesen elragadta az 1530-as években pusztító pestisjárvány. 1538-ban ismét felkerekedett, és bejárta Lotaringiát, eljutott Velencébe és Szicília szigetére is.

Nostradamus alighanem élete végéig megmaradt volna az orvosi hivatás mellett, ha itáliai vándorlásai során egy alkalommal össze nem találkozik egy ismeretlen ferences baráttal. Amint meglátta a barátot, leborulva köszöntötte, mint leendő pápát. És valóban: a szerzetest, Felice Prettit sok-sok év múlva, 1585-ben római pápává választották, és az V. Sixtus nevet vette fel.

A szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus az 1550-es években Salon de Provence-ban telepedett le. Feleségül vett egy gazdag özvegyasszonyt, akitől hat gyermeke született. Orvosi gyakorlatot folytatott, a városban ma is áll a ház, amelyben népes családjával élt. Mivel azokban az időkben elterjedt az asztrológia alkalmazása a gyógyászatban (a csillagok állásából a gyógyszerek készítésének és bevételének optimális időpontját állapították meg), Nostradamus rájöhetett valamire, aminek segítségével ma is világszerte ismert jövendöléseit, a Próféciák ezer, négysoros jóslatát papírra vetette.

Amikor II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin 1556-ban a királyi udvarba hívatta Nostradamust, már országszerte ismert volt jóslatairól. Ezek közé tartozott az a négysoros is, amely szerint: "Egy félszemű lesz a király/ A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren/ Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét/ Majd az idősebb iszonyú halállal fog elpusztulni".

1. Az orvoslástól a híres jóslatig
2. Hatásos és hatástalan történelemformáló jóslatok