Forró magyar őszök

George Stephenson, a gőzvasút atyja

2006. június 12. 16:00

Kétszázhuszonöt éve, 1781. június 9-én született George Stephenson angol mérnök, a vasúti gőzvontatás úttörője.

A bányászlámpától a gőzhajtásig

Egy szegény bányász második fiaként látta meg a napvilágot Nylam-on-Tyne városkában. Iskolázására nem tellett, mivel azonban apja a bányában a vizet kiszivattyúzó gőzgépet kezelte, a fiú hamar megismerkedett a masinával. Stephenson először tehénpásztor volt, majd protekcióval bejutott a bányába. Itt előbb egy lójárgányos gép lovait hajtotta körbe, amikor azonban kiderült, hogy ért a gőzgéphez, oda helyezték át. A formális oktatást annyira nélkülözte, hogy írni-olvasni csak tizenhat évesen, esti iskolában tanult meg. Nem sokkal később besorozták a hadseregbe, de mivel tudott helyettest állítani, nem kellett bevonulnia. A legális, ám drága eljárás azonban felemésztette megtakarításait, így nem tudott Amerikába emigrálni, ahogy tervezte.

Gőznyomással működő szerkezeteket már az ókorban készítettek, de ezek lényegében játékszernek számítottak. Az első használható gőzgép a francia Papin nevéhez fűződik, ennek egyetlen hengerében atmoszferikus nyomáson váltakozva zajlott a víz elgőzölögtetése majd kondenzálása. A tökéletesített gőzgépet 1769-ben alkotta meg az angol James Watt, aki elkülönítette a hengert és a kondenzátort, az ő találmányától számítják az ipari forradalom kezdetét. Lapátkerékkel ellátott vízi gőzjárművet a 19. század elején konstruált az amerikai Robert Fulton. A francia Cugnot szerkesztett elsőként gőzkocsit, James Watt segédje, Murdock pedig olyan gyors gépet barkácsolt, hogy maga sem érte utol és az végül egy templom oldalában állt meg. Az első működőképes gőzmozdonyt 1801-ben az angol Trevithick tervezte, de őt üldözte a balszerencse és nem tudta elterjeszteni találmányát.
Hazai földön maradva kísérletezésbe kezdett
: 1815-ben Davyvel egy időben biztonsági bányászlámpát készített (a szabadalom jogán sokáig vitatkoztak), amelyet ezer fonttal jutalmaztak. Ezután olyan gőzhajtású jármű tervezésébe fogott, amely az akkoriban feltalált, peremmel ellátott öntöttvas síneken teherszállításra is alkalmas.

Stephenson felhasználta Murdock és Trevithick eredményeit, de ő lett az, akinek sikerült az áttörés és aki nyereséges vállalkozássá tudta tenni a lokomotívot (szó szerint: magától mozgót). Első "műve" az 1814-ben készült Blücher ugyan mai szemmel kezdetlegesnek tűnik, de ez volt az első olyan jármű, amely a Stephenson által úttörőként alkalmazott peremes kerekeinek köszönhetően a síneken maradt, és 4 kilométeres sebességgel 30 tonna súlyt tudott elvontatni.
2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!