Teleki László

Korábban

65 éve lett öngyilkos Teleki Pál

Az új függetlenségi mozgalom gyenge idegzetű vezére

Miután Ferenc József ígéretet zsarolt ki tőle, hogy tartózkodik a politikától, nem hagyja el az országot és megszakítja kapcsolatait az emigrációval, a császár megkegyelmezett neki s szabadon engedték. 1861-ben az uralkodó meghívta a felsőházba, ezzel Teleki vállalását lejártnak tekintette, s az abonyi kerületben lett képviselő. Az általa vezetett és többségben lévő, 1848-as jogalapon álló Határozati Párt Deák Felirati Pártjánál nyomatékosabban és merevebben követelte a 48-as politikai állapotok helyreállítását. Álláspontjuk elvetette a békülés lehetőségét s szakításhoz vezethetett volna az udvarral.

Országszerte őt tekintették az új függetlenségi mozgalom vezérének, ő azonban kétségek között vergődött. Bár arra soha nem tett ígéretet, hogy lemond meggyőződéséről és hazafias törekvéseiről, külföldi lapok szószegéssel vádolták. Az is gyötörte, hogy működéséhez sokan olyan reményeket fűznek, amelyek teljesítésére nem érezte képesnek magát, s nyomasztotta a rá háruló erkölcsi felelősség súlya. Teleki érezte, hogy saját pártja többsége sem követi 49-es elveken nyugvó elképzeléseit a nemzetiségi kérdésben és a polgári demokrácia terén, inkább a kiegyezés felé hajlik, a párt vezetése a kifárasztására játszott.

Teleki gyenge idegzetű, zaklatott ember volt, a felirati vita előtti napon összeroppant és öngyilkos lett. Másnapra tervezett beszédének fogalmazványa vádakkal illeti a dinasztiát. Érezhető belőle, hogy nem volt hajlandó megtenni azt, amit pártja vezetősége várt tőle: Deák felirati javaslatának módosításokkal való elfogadását. Szabad György Miért halt meg Teleki László? című kismonográfiája a merényletet kizárja, de állítja: útban volt saját pártjának is s belehajszolták őt az öngyilkosságba. (A vizsgálat során készített fotók az elsők a magyar kriminalisztika történetében.)

Teleki írói munkásságának legmaradandóbb művét, A kegyencet 1841-ben mutatták be. A történelmi forrásokon alapuló darab a politika és az erkölcs viszonyát taglalja, egy személybe sűrítve két római történeti alak emberi-politikusi dilemmáját. A drámát Illyés Gyula átdolgozása tette előadhatóbbá, ő Teleki alakját A különc című drámájában is felidézte.

A tragikus sorsú politikus nevét viseli az 1999-ben Budapesten a Külügyi Intézet és Közép-Európa Intézet összevonásával létrehozott Teleki László Intézet, amely a magyar külpolitikát és szomszédság-politikát, a nemzetiségi kapcsolatokat elemzi.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

1. A drámaíró politikus
2. Az új függetlenségi mozgalom gyenge idegzetű vezére

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője