Teleki László
2006. május 10. 11:00
Korábban
A drámaíró politikus
(1811-1861)
1811. február 11-én Pesten született, erdélyi arisztokrata családban. Apja, III. Teleki László Somogy helyettes főispánja, a hétszemélyes tábla bírája volt s írással is foglalkozott, féltestvére, a történész József az Akadémia elnöke lett. Ő a sárospataki református kollégiumban, majd a pesti egyetemen tanult, és itt tett ügyvédi vizsgát. 1831-ben a Helytartótanács, 1832-ben a Magyar Udvari Kancellária fogalmazója lett. 1833-ban a berlini egyetemen képezte magát, majd bejárta Európát, találkozott Victor Hugóval is , aki későb hatott drámájára. 1837-től Fogaras vidékének képviselője Erdélyben, 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1844-ben választották tiszteleti taggá. Ifjúkori irodalmi becsvágyának terméke római tárgyú A kegyenc című tragédiája, s egy Szent Istvánról szóló dráma vázlata.
Később érdeklődése a politika felé fordult, a főrendiház tagjaként az ellenzék vezérszónoka lett az 1840-es, 1843-44-es és 1847-48-as országgyűléseken, szorosan együttműködött Kossuthtal. 1844-ben a Védegylet alelnöke, 1845-től a Nemzeti Kör, 1847-től az Ellenzéki Kör elnöke volt. Részt vett Deák Ellenzéki Nyilatkozata megfogalmazásában, ez közteherviselést, népképviseletet, törvény előtti egyenlőséget követelt, továbbá az ősiség eltörlését, kötelező örökváltságot kárpótlással, perszonáluniót Ausztriával és felelős magyar kormányt.
A forradalom kitörése után a Batthyányi-kormány baloldali ellenzékeként bírálta annak felemás politikáját, elítélte az olasz forradalom elleni segítségnyújtást. Ennek következménye is lehetett, hogy 1848 augusztusában a tőle szabadulni akaró Batthyányi párizsi követnek nevezte ki, de a francia kormány - bár személyét elfogadta -, osztrák nyomásra nem akkreditálta. Teleki kapcsolatokat épített ki francia radikális politikusokkal, a párizsi román és cseh emigrációval, lengyel tisztek magyarországi működését segítette elő, megpróbálta oszlatni a Nyugat tájékozatlanságát hazánkkal kapcsolatban s fegyvereket szerzett a szabadságharcnak. 1849 májusában Magyarország föderatív átalakítását javasolta Kossuthnak, egyenjogúságot követelve a nem magyar népeknek. A harcok idején és a vereség után is publicistaként küzdött hazájáért: Magyarország a civilizált emberiségért című írása 1848-ban franciául, angolul és németül, Az orosz intervenció 1849-ben németül jelent meg.
1851-ben az osztrák bíróság távollétében halálra ítélte, s jelképesen végre is hajtották az ítéletet. Teleki ekkor főleg Svájcban működött, s bár számos kérdésben nem értett egyet Kossuthtal, őt tekintette a magyar ügy vezetőjének, 1859-ben Klapkával hárman hozták létre a Magyar Nemzeti Igazgatóságot. Amikor 1860-ban Drezdában találkozott barátnőjével, az 1848-ban elözvegyült Orczy Istvánné bárónővel, a szász rendőrség lefogta s nagy nemzetközi felháborodást keltve kiadták Ausztriának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hogyan fonódtak össze a művészet és a mindennapok a Napóleon utáni Európában? Biedermeier! 13:11
- Nem aratott osztatlan sikert az első magyar keresztrejtvény 09:50
- Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje 09:05
- Nem hozott tartós békét a visegrádi egyezség tegnap
- Német segítséggel jutott hatalomra Vlagyimir Iljics Lenin tegnap
- Hírhedten elviselhetetlen anyósok a történelemből tegnap
- Törökország a régészek paradicsoma tegnap
- Alapjaiban változtatta meg a tengeri hadviselést az első atom-tengeralattjáró, a Nautilus megjelenése tegnap
