115 éve született Szergej Prokofjev zeneszerző

A meg nem értett zseni

Gazdálkodó családból származott, zenét képzett zongorista anyjától kezdett tanulni. Csodagyereknek számított, ötéves korában már komponált, 12 évesen tucatnyi zongoradarab, három opera és egy szimfónia állt mögötte. 13 évesen a pétervári konzervatóriumba került, itt egyebek között Rimszkij-Korszakov is tanította, akit forradalmian merész zenékkel bosszantott fel. Diákkori műveiben Szkrjabin, Sztravinszkij, Richard Strauss és Debussy hatása érződik, de hamar megtalálta saját hangját. Első zongorafellépése 1908-ban volt Szentpétervárott, akkori darabjai a vad, "allegro barbarós" hangot a groteszkkel párosítják.

1914-ben szerzett oklevelet zongora, zeneszerzés és karmester szakon, s elnyerte a Rubinstein-díjat is. Egy ideig Londonban élt, itt került kapcsolatba Gyagilevvel, a kiemelkedő orosz balettmesterrel, Szkíták című szvitje az ő hatására keletkezett. Az első világháború alatt felmentették a szolgálat alól, csak zeneszerzéssel foglalkozott. Első, egyéni hangú művei kiváltották a konzervatív kritika támadásait, ekkor Sztravinszkij orosz korszaka, majd a neoklasszicizmus hatott rá. 24 évesen keletkezett Dosztojevszkij nyomán A játékos című operája, legsikeresebb zenekari művét, a Klasszikus szimfóniát 1917-ben írta.

Az októberi forradalom után Japánban, majd Amerikában élt, főleg zongoristaként lépett fel, saját műveit játszva. Bravúros technikával adta elő meglepő ötletekben, mutatványszerű nehézségekben bővelkedő darabjait, itt is volt része botrányokban és visszautasításban. A három narancs szerelmese című operáját Carl Gozzi nyomán 1921-ben írta Chicago számára. 1922-től Párizsban élt és az ottani Orosz Balett számára komponált, de hazáját sem tagadta meg, a bolsevik Oroszország propagátorának számított. Gyagilev megrendelésére írta az Acélvágta című bolsevik balettet, amely Londonban is sikert aratott.

1927-ben és 1929-ben hazalátogatott, s kapcsolatba lépett a szovjet avantgárd képviselőivel, Eizensteinnel és Mejerholddal. Miután a hatóságok döntésre kényszerítették, 1932-ben végleg hazatért - ezt a honvágy s a létbiztonság igénye mellett azzal magyarázzák, hogy vonzotta őt a zenekultúra szovjetunióbeli elterjedtsége, s a lehetőség, hogy zenéje tömegekhez szóljon. Bár kétségei azért lehettek: hazatértekor támadta meg Sosztakovicsot a Pravda, Mejerholdot, aki Szemjon Kotko című operáját rendezte volna, 1939-ben tartóztatták le.

1. A meg nem értett zseni
2. A zenei kubizmus apostola