Hitler elfeledett szövetségesei

Meghal John Maynard Keynes angol gazdasági szakember

2004. szeptember 13. 12:06

A XX. század legnagyobb hatású polgári közgazdásza Cambridge-ben született 1883. június 5-én. Apja közgazdász, később a cambridge-i egyetem tanulmányi hivatalvezetője lett. Anyja egy lelkész leánya volt, egyike az első női diplomásoknak. Fiukat Etonba küldték, ahol mind a matematikában, mind a humán tárgyakban kitűnt. 1902-ben Cambridge-be került, a King's College-ba, s ő lett az egyetemi `alsóház` elnöke. Alfred Marshall, az egyetem vezető közgazdászának hatására egyre inkább a politika és a közgazdaságtan felé fordult. Cambridge-ben megismerkedett a Bloomsbury irodalmi társasággal, s annak vezetőjével, Lytton Strachey történésszel. Diplomája megszerzése után az indiai ügyek hivatalánál állt munkába. Első nagyobb műve India I. világháború előtti pénzügyeit vizsgálta. Ezután tanított Cambridge-ben, a háború kitörésekor a pénzügyminisztériumba került. Részt vett a versailles-i békekonferencián, s az ottani politikai cselszövések és a Németországra kényszerített irreális jóvátétel miatt lemondott állásáról. 1919-ben írta A béke gazdasági következményei című esszéjét, amely kimutatta, hogy a német jóvátétel kifizetésére nem lehet számítani. A könyv sikerét többek között Woodrow Wilsonról, Clemenceau-ról és Lloyd George-ról rajzolt portréinak köszönhette. Cambridge-ben viszont Marshall és A. C. Pigou legjobb tanítványaként tisztelték, akik a versenypiacot, a vállalkozásokat és a jövedelmek elköltését tanulmányozták. Keynes ekkor a kismértékben korlátozott szabadverseny híve volt, de 1925-ben már ellenezte, hogy a háború előtti dollár-font arány alapján térjenek vissza az aranyparitáshoz, s erősen aggasztotta a magas brit munkanélküliség. Emiatt támogatta a liberálisok közmunka-programját, de mások még hittek a szabadpiac önszabályozó működésében.
Tekintélye publicistaként is nőtt, a Times-ba és a (Manchester) Guardianbe írt. A gazdasági világválság idején a közgazdászok azt várták, ha minden társadalmi csoport alkalmazkodik a versenyhez, az idő visszahozza a gazdasági virágzást - az államnak nem kell beavatkoznia a folyamatokba. Ez azonban sehol sem következett be, s Roosevelt 1932-es győzelme az amerikai elnökválasztáson a gazdasági liberalizmus csődjét igazolta. Az új gazdaságpolitika (New Deal) elméleti alapját Keynes dolgozta ki A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című, 1935-36-os munkájában. Ebben kimondta: nincs olyan alacsony bér, amely megszüntetné a munkanélküliséget, nem lehet az állásukat elvesztőket hibáztatni. Értelmezése központjában az összkereslet áll, a fogyasztók, befektetők és közületek együttes kiadásai. Keynes szerint a befektetők és a kormányok a gazdaság dinamikus szereplői, válság idején vagy a magán, vagy a közbefektetéseket kell növelni, hogy az összkereslet, s ezzel a foglalkoztatottság helyreálljon. Enyhe visszaesés idején a hitelek könnyítése, a kamatcsökkentés a gyógymód, súlyosabb válságnál közmunkákra vagy az érintettek anyagi támogatására van szükség, költségvetési hiány árán is. Keynes elmélete a II. világháború alatt gyorsan elterjedt, a nyugati demokráciák sorra elfogadták a csaknem teljes foglalkoztatottságot. Keynes 1937-ben beteg lett, két év múlva tért vissza Cambridge-be tanítani, majd három cikket írt a háborús pénzügyekről. Később egy új válság megakadályozására alkalmas nemzetközi intézmények kialakításán fáradozott. Fontos szerepet vitt az 1944-es Bretton Woods-i konferencián, ahol a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot létrehozták, bár e szervek inkább az Egyesült Államok pénzügyi elméleteit képviselik, mint Keynes nézeteit. 1945-ben elérte, hogy hazája nagy amerikai kölcsönt kapott. Tagja lett az Angol Bank irányító testületének és főrendi címet kapott. Firle-ban érte a halál.

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!