2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hadihajók hullámsírban

2006. március 29. 17:45

Az időjárás, emberi ostobaság, gyávaság, technikai problémák gyakran vezettek katasztrofális vereségekhez nagy hadjáratok alkalmával.

Ha a problémák együttesen jelentkeznek, abból rendszerint óriási hadi katasztrófák születnek. A történelem folyamán néha hihetetlen méretű flottákat szereltek fel egy sikeres invázió érdekében, ám a melléfogások ellen sajnos nem kötöttek biztosítást az admirálisok.

Minden idők legnagyobb tengeri flottáját egy jellegzetesen szárazföldi hódításra berendezkedett ázsiai birodalom indította el. Miután Japán elutasította a behódolást, a mongol Kubiláj kán bosszút esküdött a Felkelő Nap Országa ellen. 1281-ben imponáló nagyságú hadiflottát szerelt fel, hogy leigázzák a szigetországot. Az ezer hajó fedélzetén 165 ezer ember teljesített szolgálatot. Ám az új vízi alkalmatosságok többsége rohamtempóban készült, az armadába rengeteg halászbárkát és folyami hajót is besoroztak. Emellett a mongol hadvezérek nem mozogtak túl otthonosan a tengeren, korábban még sosem kóstoltak bele a hajóhadak irányításába, ráadásul már az indulás óta viszálykodtak egymással. Így nem is csoda, hogy augusztus 15-én hajnalban egy tájfun elsöpörte Kubiláj egész flottáját. A kamikaze, az isteni szél csak maroknyi túlélőnek kegyelmezett meg.

Bátran nevezhetjük kamikazeakciónak a spanyol Győzhetetlen Armada 1588-as expedícióját is Anglia elfoglalására. Medina Sidonia herceg, a főadmirális többször is visszautasította a parancsnoki kinevezést, ám még súlyos tengeribetegsége sem győzte meg az uralkodót alkalmatlanságáról. A haditerv olyan szigorúan titkosnak minősült, hogy a zászlóshajó páncélkazettájában őrizték, s csak akkor nyithatták volna fel, ha a tengernagy meghal. A 130 gálya 20 ezer katonájára összesen 2500 löveg jutott, amely akkoriban valóban félelmetes haderőnek számított. Az ellátás azonban hagyott némi kívánnivalót maga után, hiszen a hordókban tárolt liszt megpenészedett, a víz pedig megposhadt. A morált azzal igyekeztek fenntartani, hogy a vitorlákra szentképeket függesztettek, betiltották a kockázást, káromkodást, paráználkodást, ellenben kötelezővé tették a napi kétszeri imát.

A cikk teljes terjedelmében a 2006. évfolyam áprilisi számában olvasható!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár