Megszületett Sin-Itiro Tomonaga japán fizikus

2004. szeptember 13. 12:06

A tokió-i születésű tudós a kiotó egyetemén szerzett atomfizikusi diplomát 1929-ben, itt dolgozott még három évig. Nevét a fotoelektromos párkeltést tárgyaló munkája tette ismertté. 1932-37 közt a tokiói Fizikai és kémiai Kutatóintézetben dolgozott, majd két évig Lipcsében, Werner Heisenbergnél tanult kvantumelméletet és magfizikát. 1941-ben lett a tokiói Bunrika Egyetem (Tanárképző Egyetem) fizikaprofesszora, itt kezdett mezonelmélettel és a kvantum-elektrodinamika kérdéseivel foglalkozni. 1943-ban tette közzé a kvantummechanikai folyamatok időbeli leírásának ún. kölcsönhatási képét, de csak 1947-ben, a háború után ismerték meg Nyugaton. Richard P. Feynman és Julian S. Schwinger amerikai kutatók is ekkor közölték eredményeiket, amelyek nagyjából megegyeztek Tomonaga munkásságával, összhangba hozva a kvantum-elektrodinamikát a speciális relativitás elméletével. 1956-62 között a Tanárképző Egyetem elnöke volt, majd a Japán Tudományos Tanács elnökévé nevezték ki. Aktívan küzdött az atomfegyverek elterjedése ellen, s a nukleáris energia békés felhasználásáért. 1965-ben, Feynmannal és Schwingerrel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott `kvantumelektrodinamikai munkásságáért`. A japán fővárosban halt meg 1979. július 8-án.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról