Megszületett II. József magyar király és német-római császár

2004. szeptember 13. 12:06

Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc legidősebb fia volt. Már fiatalon részt vett az államéletben. 1764-ben anyja Frankfurtban római királlyá koronáztatta, 1765. szeptember 17-én pedig társuralkodónak maga mellé emelte, majd, mivel apja 1765. augusztus 18-án elhunyt, ő lett a német-római császár is. A trónra Mária Terézia halála után 1780-ban lépett. Már uralma kezdetétől a felvilágosult abszolutizmus szellemében, az egységes állam megteremtéséért munkálkodott. Reformpolitikáját nevezték jozefinizmusnak. 1781-ben két híres rendeletet adott ki: júniusban kivette a cenzúrát az egyház kezéből, októberben pedig kiadta a Türelmi Rendeletet, amellyel biztosította a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását és hivatalviselését. Szintén 1781-ben feloszlatta a szerzetesrendeket, rendeletileg megszüntette az örökös jobbágyságot Csehországban, Morvaországban és Galíciában, s rendelete később Magyarországra is kiterjedt. Tervbe vette a nemesek megadóztatását, kimondta a törvény előtti egyenlőség elvét, és számos más reformértékű döntést is hozott. Országgyűlést azonban nem hívott össze, rendeleti úton kormányzott, s ezzel rengeteg ellenséget szerzett. Uralkodásának 3000 napja alatt 6000 rendeletet adott ki. Óriási munkabírású ember volt, csak az államügyeknek élt, és környezetétől is ezt követelte meg. Mivel nem koronáztatta meg magát, "kalapos király"-nak nevezték. Nagy formátumú uralkodóként, jó királyként maradt meg sokak emlékezetében, főként a szegények kedvelték, a nemesség viszont jogainak csorbítóját látta személyében. Ellenségei végülis célt értek: József halálos ágyán kénytelen volt - a türelmi rendelet és jobbágyrendelet kivételével - reformintézkedéseit visszavonni. 1790. február 20-án halt meg Bécsben. Joggal szerkesztette tehát magának a sírfeliratát: "Itt nyugszik egy fejedelem, akinek a szándékai tiszták voltak, aki azonban olyan szerencsétlen volt, hogy láthatta zátonyra futni minden tervét."

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?